A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) a magyar gazdaság fő húzóágazatainak kínál integrált felsőoktatási hátteret, hiszen a külkereskedelem, a turizmus és a vendéglátás is sorra dönti meg a rekordokat. Kancellárja, Dietz Ferenc szerint mindeközben a vezetőknek inspiráló szakmai kihívás egy újonnan egyetemi rangot kiérdemlő, gazdasági fókuszú felsőoktatási intézménynek biztos finanszírozási hátteret, optimalizált erőforrás-gazdálkodást és a rendelkezésre álló saját, illetve pályázati források révén megvalósítható fejlődési pályát felvázolni, majd létrehozni.
„A sikerágazatok fellendülésének köszönhetően pezseg a munkaerőpiac” – hangsúlyozza a kancellár, rámutatva, hogy hallgatóiknak biztos jövőképet kínálnak. Olyan területeken képeznek ugyanis szakembereket, amelyeken folyamatosan bővülnek az elhelyezkedési lehetőségek, és gyors ütemben nőnek a bérek. Ami jó választás a tudatosan karriert építő fiataloknak, az egyben kihívás a BGE-nek, mert a magas színvonalú oktatáshoz stabil gazdasági és oktatási környezet is szükséges. Ennek kialakítása a kancellár legfőbb feladata. Mindezt gyorsan változó piaci környezetben kell megvalósítania, hiszen egyre élesebb a verseny a hallgatókért a hazai és a regionális felsőoktatásban egyaránt. Ez arra sarkallja a BGE-t, hogy nemzetközi színvonalú képzést, infrastruktúrát és hallgatói szolgáltatásokat nyújtson. Az alkalmazott tudományokat oktató magyarországi egyetemek közül a BGE hallgatóinak a száma a legnagyobb, a felvett hallgatók száma alapján pedig a BGE az idén a negyedik az összes felsőoktatási intézmény közül.
„Az állami felsőoktatásban kiemelkedő az egyetem azzal, hogy a költségvetése több mint 60 százaléka már saját bevétel” – emelte ki Dietz Ferenc. Azokra a fejlesztésekre a legbüszkébb, amelyek az egyetem hallgatói szolgáltatásait bővítik vagy magasabb szintre emelik. A kancellár vezényelte le az egyetemi arculatváltást, közben bevezették a karonkénti egykapus ügyfélkiszolgálási rendszert, ami mérföldkő a hazai felsőoktatási szférában. A Z generáció elvárásaihoz igazították a digitális környezetet (wifi hotspotokkal, BGE-applikációval, e-ügyintézéssel), kollégiumi szobákat újítottak fel, tréningtermeket alakítottak ki, gyakorlókonyhát fejlesztettek, új kutatólaborokat adtak át.
Mindez egy strukturált és célorientált finanszírozási modell alapján történt, amelynek jegyében elkezdődött az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése is a párhuzamosságok megszüntetésével és az egységesítéssel. Hatékonyabb lett a saját bevételek felhasználása is. Felújították az összes, használatban levő épületük energetikai rendszerét, ami jelentős költségmegtakarítást ígér.
A BGE a felsőoktatásban elsők között reagált az új piaci kihívásokra, így a 2017 szeptemberében induló új tanterve rugalmas képzést kínál, és nagyobb hangsúlyt kap benne az önálló hallgatói munka. Nőni fog a gyakorlat és az idegen nyelvi képzés szerepe is. Szeptemberben beindul az európai pénzügyi szaktanácsadói szakirányú továbbképzés is. Dietz Ferenc tájékoztatása szerint tavaly – a nemzetgazdaság irányvonalának megfelelően – az MNB-vel megalapították a Keleti Üzleti Akadémiai Központot. Máris több kutatási témában megindult az oktatói és hallgatói mobilitás. Az ázsiai nyelvi kurzusokon 154-en tanulnak.
Dietz Ferenc nem tagadja, az elmúlt időszakban jelentős szakmai vitái voltak a rektorral, többek között a szervezeti átalakítások, a fejlesztési terv, a kommunikáció, az ügyfélszolgálat és az oktatásszervezés kérdéseiben. Ám mindig találtak megoldást. Mindez jól példázza, hogy a felsőoktatási intézmény keretein belül is lehet professzionális, hatékony, a kihívásokra rugalmasan reagáló, értékteremtő szervezetet létrehozni. Sikert elérni csak a közös értékrend, célok, a világos kommunikáció és a következetesség mentén szerveződő – önálló munkavégzésre képes, felelősségteljesen gondolkodó – csapattal lehet. Cél, hogy versenyképes, friss tudással felvértezett diplomások kerüljenek ki az egyetemről, akik jó állást találnak. Ehhez nemcsak az oktatás, a kutatások, a stabil intézményi működés, a tudatos tervszerű építkezés a fontos, hanem az „iskolapados” oktatás mellett az egyetemi élettér, a különböző klubok, előadások, kulturális rendezvények, fesztiválok is. Mindezek megvalósításában látja legfőbb szerepét a kancellár, aki ennek rendeli alá a rendelkezésére álló teljes eszközrendszert.
Gondolkodásmódot, szemléletet kíván adni a BGE
„Nálunk a következő évtizedek felső vezetői tanulnak” – fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva, hogy ez büszkeség, de nagy felelősség is. A BGE az üzleti alkalmazott tudományok területén Kelet-Közép-Európa meghatározó egyetemévé kíván válni, amely a legmodernebb infrastrukturális környezetben, innovatív, élményalapú módszerekkel és gyakorlati szemlélettel képezi a jövő – társadalmi felelősségre is érzékeny – szakembereit. „Az az egyetem célja, hogy gondolkodásmódot, szemléletet adjon át hallgatóinak, hiszen ma már mindenkinek saját magának mozaikokból kell felépítenie, majd az évek során újraépítenie a piaci igényekhez igazodó tudást és gyakorlatot” – emelte ki a kancellár, aki az akadémiai feladatokért felelős rektor mellett az intézmény működtetéséért felel.
