Hihetetlenül nagyot nőttek a magyar bérek

Júniusban a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően. A növekedésben szerepet játszott az egyszeri jutalmak és prémiumok összegének 28,7 százalékos emelkedése is, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vállalkozásoknál 13,5 százalékos növekedés után 311 ezer 300 forintot, míg a költségvetési szférában 16,1 százalékos növekedéssel, 270 ezer 350 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek.

„A júniusi béradat egyébként pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további jelentős gyorsulást mutat a májusi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek az első fél éves bónuszok kifizetése következtében” – mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti – mutatott rá.

„A munkaerő iránti keresletet tekintetében az intézményi statisztikák alapján 90,4 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben. Mindemellett ugyanakkor közel 49,2 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, így nemzetgazdasági szinten is tovább nőtt a munkaerőpiaci kereslet – fejtette ki Virovácz Péter.

Az első fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az első félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset-rendezések voltak hatással.

Júniusban az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 197 ezer 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 205 ezer 500 forintra becsülhető. Az év első felében a kedvezmény nélkül számolt bruttó átlagkereset 193 ezer 100 forint, a kedvezménnyel becsült összeg pedig 201 ezer forintra tehető figyelembe véve a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését is – közölte a KSH.

Az átlagosnál magasabb, 16,9 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése az építőiparban, de hasonló 16,2-16,6 százalékos emelkedés volt a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, a kereskedelem gépjárműjavítás, valamint a pénzügyek és biztosítás területén, ahol ezzel júniusban már átlépték a 600 ezer forintos küszöböt. A humán egészségügyi szolgáltatások területén 24,0 százalékkal nőtt a bruttó átlagbérbér egy év alatt, ezzel meghaladta 184 ezer forintot, az oktatásban 8 százalékos éves emelkedéssel átlépte a 301 ezer forintot. A szociális ellátások területén 21,2 százalékos bruttó átlagbér-emelkedést számolt a statisztika, de ezzel is alig közelítette meg a 133 ezer 500 forintot.

Virovácz Péter kiemelte:

az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számítunk, sőt ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárjuk ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatokkal szembesülünk

Az idei év egészében így akár 13-14 százalék körül alakulhat a keresetek növekedése. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést – hangsúlyozta az elemző.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedést láthatunk idén. „Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet” – emelte ki. Ürmössy szerint a feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP növekedéshez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat idén.