Nagyot nőttek a hazai beruházások

A beruházási teljesítmény az előző negyedévihez hasonlóan kiemelkedően nőtt, ami a nemzetgazdaság csaknem minden területét érintette. A nagymértékű bővülés a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatok élénkülésének és a vállalkozások fejlesztéseiben bekövetkezett expanziónak egyaránt köszönhető – jelenti a KSH.

A KSH jelentése szerint a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal emelkedett 2017 II. negyedévében az előző negyedévhez képest.

A beruházások volumene 27, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 33 százalékkal növekedett 2017 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest . A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 29, a volumen több mint egytizedét realizáló költségvetési szerveknél pedig 56 százalékos bővülés következett be.

A beruházási aktivitás csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett. A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben (77 százalékkal), elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése következtében.

A KSH jelentése szerint a nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései 9,2 százalékkal bővültek. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések. Jelentősen emelkedett a volumen a gyógyszergyártás, az élelmiszer, ital, dohánytermék, a villamos berendezések gyártása, valamint a – feldolgozóipari termelésben legkisebb súlyú – textilipar területén is.

A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 10 százalékkal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye ismét nőtt (14 százalékkal). A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 26 százalékkal gyarapodtak.

A nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 66 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek, a bányászat, kőfejtésben (megközelítőleg négyszeresére), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén, ahol továbbra is elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások 71 százalékos bővülését – jelenti a KSH.

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény részben a műsorszórással és műsorkészítéssel összefüggő fejlesztések következtében is nőtt.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21 százalékos emelkedéséhez. Az építőiparban a beruházások 20 százalékkal nőttek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 15 százalékos bővülés főként a lízingtársaságok növekvő gépjárműimportjának a következménye. Az energiaiparban – a korábban befejeződött erőműfejlesztések miatt – 7,2, a víz- és hulladékgazdálkodás területén 22 százalékkal csökkent a beruházások volumene.

Rekordösszegű beruházási teljesítmény

Az első félév során 2 548 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amely az 1995 óta rendelkezésre álló első félévekre vonatkozó adatok alapján rekord összegnek számít – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány a beruházások további bővülésével számol mind a vállalatok, a lakosság és a közszféra körében. A kiadott építési engedélyek magas száma alapján a lakásépítések is várhatóan tovább emelkednek. Végül a közszférát illetően mind a hazai, mind az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések is egyre nagyobb ütemben fognak megvalósulni. A vállalati beruházások folytatódó növekedését vetíti előre a már bejelentett nagy volumenű fejlesztések mellett a tavaly novemberben megkötött hat évre szóló adó- és bérmegállapodás keretében 2017-től 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs beruházásösztönző hatása.

Folytatódnak az autóipari beruházások is

Az év hátralevő részében folytatódhat a beruházások kiemelkedő növekedése, részben az EU források felhasználásának fokozatos felfutása miatt

– közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Emellett kirobbanó konjunktúra jellemzi az ipari ingatlan, az iroda és a lakásépítési piacot, az utóbbi esetén az év utolsó hónapjaiban indulhat a tavaly elkezdett építkezések átadási hulláma, ami szignifikáns pozitív kockázatot jelenthet a beruházások alakulására, amit az építési engedélyek másfél év alatti több, mint megháromszorozódása is támogat.

Folytatódnak a nagy autóipari beruházások is. Emellett az állami beruházások is érdemi felfutás előtt állnak (közutak, sport-, kulturális létesítmények). Suppan szerint idén a beruházások növekedése bőven meghaladhatja a 20 százalékot, míg az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő kétszámjegyű növekedés várható. A beruházásoknak érdemi lökést adhat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egyre fokozottabban rákényszerülhetnek a hatékonyság és termelékenység növelésére – mondta.

Jövőre lassabb lesz a növekedés

„A jelentős növekedés várható volt többek között az alacsony bázis miatt, a múlt év második negyedévében ugyanis 17,4 százalékos volt a visszaesés éves alapon. A mostani bővülésben az uniós forrásokon alapuló fejlesztések főszerepet kaptak„ – értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a korábban megjelent adatokhoz képest valamivel kisebb volt a tavalyi visszaesés, a múlt év egészében 15,9 százalékos volt, szemben a korábban közölt 20 százalékkal. Az adatrevízó azt jelenti, hogy hamarabb behozzák a tavalyi lemaradásukat a beruházások.

Az idei harmadik negyedévben már meghaladhatják a 2015 végi magas szintet

- emelte ki.

Németh Dávid szerint a mostani tényadatokból látható látványos növekedést óvatosan kell kezelni részben a tavalyi alacsony bázis és az uniós projektek meghatározó szerepe miatt. „Hosszabb távon ugyanis a piaci alapú beruházások növekedésére is szükség van. Ha ezek elmaradnak, akkor egyelőre az látszik, hogy jelentősebb lassulás következhet be” – fogalmazott a szakember.

A jelenlegi kilátások szerint az idén 20 százalék feletti növekedést érhetnek el a beruházások, jövőre azonban 10 százalék alá lassulhat a növekedés. Ez követően, ha az uniós projektek mellett hiányozni fognak a már említett piaci alapú fejlesztések, akkor akár mínuszba is fordulhat a mutató.