Volvo: Hab a tortán a terepes változat

Az elsők között kínált a Volvo terepes kombit, amit annak idején még nem a mindent elsöprő SUV-láz, hanem a puszta praktikum ihletett. Svédországban tudják, milyen a kemény tél, így annak ellenére, hogy mindig is exkluzív kivitelnek számított, magától értetődő volt, hogy miért készült el az XC70-es, de az sem meglepő, hogy azóta már a riválisok is piacra dobták saját „túlélőkombijukat”.

Bár a V90-es a piac egyik legelegánsabb kombija, a Volvónak még mindig elhisszük, hogy nem a divatot, hanem a funkciót tartották szem előtt az átalakítás során, igaz, minden eddiginél kevesebb műanyag elemet használtak, és 369 ezer forint felárért azt a keveset is hajlandók színre fújni. A lényegen mindez persze nem változtat, hisz a védelem mellett az izgalmas megjelenést is biztosítják a fekete betétek; rossz utakon az alsó védőburkolat és a 6 centiméterrel megemelt hasmagasság, csúszós felületen a Haldex-rendszerű összkerékhajtás segít.

A tervezők alaposságáról árulkodik a rugók, a lengéscsillapítók és a futóműhangolás komplett megváltoztatása, ami olyan jól sikerült, hogy sofőrként csak a szokatlanul magas üléshelyzet tűnik fel a Cross Countryban. Miközben terepképességei fejlődtek, ugyanolyan stabil és jól kiegyensúlyozott maradt, mint a V90-es. Még a hivatalos fogyasztási adat 0,4 literes különbözetét is sikerült a tesztfogyasztásban reprodukálni, a kipróbált D5 AWD kivitel esetében fizetendő 572 ezer forintos árkülönbség pedig egy komolyabb extra felárának felel meg.

A terepes csomag finoman egyensúlyoz a fényűzés és a célszerűség határán, így továbbra is szimpatikus: skandináv karaktere a meghatározó. Épp emiatt válik szerethetővé a Cross Country. A kategória egyik legharmonikusabb autóját annak ellenére öröm használni, hogy méretei megkeserítik a városi manőverezést. Igazi kihívás parkolóházban mozogni a hatalmas testű Volvóval, a többféle parkolást segítő elektronika nélkül elveszettnek éreznénk magunkat a pingpongasztalnyi motorháztető mögött.

Ha viszont kijutunk vele a városból, élvezni fogjuk a szükségesnél cseppet sem feszesebb futómű útfekvését, a svédekre jellemzően ergonomikus, igényesen kivitelezett utastér kiváló hangszigetelését, az erős és nyomatékos dízelmotort a feltűnésmentesen működő, nyolcfokozatú automatikus váltóval. No meg persze az elvi lehetőséget, hogy akár egy könnyebb terepen is boldogulunk vele, ami különösen hideg, csapadékos időjárás esetén ad megnyugtató biztonságérzetet. Ennyit tud a Cross Country kivitel, se többet, se kevesebbet, így nem más, mint egy alapvetően jól sikerült

autó, némi extra tudással.

Tetszett:

• külső-belső dizájn

• vezethetőség

• praktikum

Nem tetszett:

• nehézkes kilátás

• bonyolult menü

Összegzés:

Nem hagyhatta ki a Volvo a ziccert, hogy folytassa terepkombis hagyományait. Kár lett volna, mert az átalakítás hasznosabbá teszi a V90-esnél, a Cross Country ráadásul épp annyival tud többet, amennyit a csomagért kérnek a svédek. | AM