Egyre több nyugdíjasról kell gondoskodni

Magyarországon az időskori függőségi arány az 1990-es évi 20 százalékról 26 év alatt 27-re nőtt, azaz ezer aktív korúra 272 fő 65 éves és idősebb jutott tavaly – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatásából. Az időskorú függőségi arány a korábbi időszakhoz képest várhatóan gyorsuló ütemben folyamatosan emelkedik majd, értéke 2060-ban 61 százalék körül lesz a népesség-előreszámítás szerint, azaz ezer „eltartóra” (15–64 éves közöttire) 610 fő 65 év feletti jut majd. Ennél rosszabb az arány, ha csak a tényleges aktív korúakra, a 20 éves és a feletti népességre vetítjük: 2016-ban 294, 2060-ra 666 fő nyugdíjaskorú jut ezer munkaképes korú emberre.

A népesség tartós és folyamatos fogyása önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával, a korosztályok kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedésének egyik alapvető, de pozitív oka, hogy a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg hosszabban az időskort. Az időskorúak népességen belüli aránya 1990 óta folyamatosan, 13-ról 18 százalék fölé emelkedett. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú – derült ki a hivatal kutatásából. Mindeközben az aktív korú népesség aránya 1990-től 2007-ig 66,4-ről 68,8 százalékra emelkedett, azóta viszont folyamatosan csökkent: 2015-re 67,4 százalékra. Ha kevesebb aktív korú jut egy időskorúra, akkor nő az időskorúak eltartási terhe a mindenkori 15–64 éves lakosság számához viszonyítva.

A hosszú távú demográfiai kilátásokat leginkább kifejező mutató az öregedési index, amely az időskorúaknak a gyermekkorúakhoz viszonyított arányát méri. Ennek a mutatónak az értéke 1990 óta folyamatosan és dinamikusan emelkedik. 1990-ben száz gyermekkorúra még csak 64 időskorú lakos jutott, 2016-ban már 126. A KSH kiemelte: a mutató értéke töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, és a jelenlegi korösszetételt tekintve ez az irányzat a közeljövőben sem változik.

Az öregedési index a következő időszakban lendületesen tovább emelkedik majd, 2030-ra várhatóan 166-ra növekszik, 2060-ra pedig 255 körül lehet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az idősek száma csaknem két és félszerese lesz a gyermekek számának. Az öregedési indexben igen jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. 2016. január 1-jén száz leánygyermekre több mint másfélszer annyi, 162 időskorú nő jutott, míg a fiúgyermekek még többségben voltak az időskorú férfiakhoz képest: száz fiúgyermekre 92 időskorú férfi jutott. Ennek oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósága, a nőkéhez képest alacsonyabb várható élettartama.

Folyamatos növekedés

2015-ben az Európai Unióban a 65 évesek és idősebbek függőségi arányát kifejező időskori eltartottsági ráta nem egészen 29 százalék volt. Az unió egyes országaiban a népesség elöregedettsége jelentősen különbözik, bár a fejlett országokra jellemző módon rendre magas. Az átlagosnál nagyobb értékek elsősorban Olaszországban, Görögországban és Németországban vannak, ahol alacsony a termékenység, és magas élettartam várható, míg jelenleg a legalacsonyabb az időskorúak eltartottsági rátája Szlovákiában, Írországban és Luxemburgban. Magyarország a 26 százalékos értékkel átmenetileg még a kedvezőbb helyzetben lévő országok közé tartozott 2015-ben. Az Eurostat számítása szerint az unióban az időskori eltartottsági ráta 2060-ig folyamatosan és egyenletesen emelkedni fog, értéke 2060-ban átlépi az 50 százalékot, ami azt jelenti, hogy egy időskorúra mindössze két eltartó jut majd. A tagállamokban ez az arány várhatóan 35–66 százalék között fog ingadozni. A legkedvezőtlenebb helyzetben a becslések szerint 2060-ban Szlovákia, Portugália, Görögország és Lengyelország lesz 60 százalék feletti értékkel, míg a legkedvezőbb helyzet Luxemburgban, Írországban és Belgiumban lesz 40 százalék alatti rátával.

Definíciók

Az idős népesség eltartottsági rátája: az idős népesség (65 éves és idősebb) a 15–64 éves népesség százalékában. Az eltartott népesség rátája (eltartottsági ráta): a gyermek (0–14 éves) és az idős (65 éves és idősebb) népesség a 15–64 éves népesség százalékában. Öregedési index: az idős népesség (65 éves és idősebb) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában.