Emelkedtek a fogyasztói árak augusztusban

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek 12 hónap alatt, 2016. augusztushoz viszonyítva – jelentette a KSH. Az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrémé 12,5, a sajté 10,8, a sertéshúsé 9,9, a párizsi, kolbászé 7,0, a kávéé 6,2, a cukoré és a kenyéré 5,3 százalékkal. A baromfihús ára 14,5 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 5,8 százalékkal. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 3,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 1,8, a háztartási energiáé 0,7 százalékkal emelkedett, ez utóbbin belül a tűzifa 6,1 százalékkal drágult, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,3 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek – írta a hivatal.

Az adatok szerint 1 hónap alatt, 2017. júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,6 százalékos árcsökkenésének következménye – jegyzi meg a KSH. (E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett.)

A jelentés kitért arra is: a vaj, vajkrém 3,4, a sajt 0,8, az étolaj 0,6 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,2 százalékkal lett magasabb. A tartós fogyasztási cikkekért és a szolgáltatásokért átlagosan 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – állt a jelentésben.

Végül a KSH megjegyezte: január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek.

Az augusztusi adatokból azt látjuk, hogy tovább drágultak a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol, a dohány, az üzemanyag, valamint a szolgáltatások is – vélte a KSH adatai alapján Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A szakember hozzátette: az év első hét hónapjában a pénzromlás üteme 1,9 százalék és 2,9 százalék között ingadozott, átlagosan pedig 2,4 százalék volt.

Véleményünk szerint ezek az adatok azt jelzik, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba és hamarosan elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célját – akár már 2018 első negyedévében

- mondta. Kifejtette: becsléseik szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. Ezt a feltételezést azok a hírek is megerősítik, amelyek szerint a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum emelést, illetve járulékcsökkentést tervez – tette hozzá.

A felgyorsuló inflációs folyamatok ellenére, a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem tervezi a kamatok emelését véleményünk szerint.

Azt várjuk, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés alkalmával a Monetáris Tanács újabb olyan döntéseket hoz majd, aminek következtében a bankközi kamatok tovább csökkenhetnek (jelenleg a három hónapos BUBOR kamat 0,15 százalék), miközben a 0,9 százalékos alapkamat változatlan marad

- mondta. Végül kiejelentette: az Erste Bank fenntartja a véleményét, hogy 2019 előtt nem kezdődik el a kamatok emelkedése Magyarországon.