BUX 39,234.2
0.00%
BUMIX 3,852.63
0.00%
CETOP20 1,952.57
0.00%
OTP 9,010
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,610
0.00%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,504
0.00%
0.00%
ALTEO 2,200
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,595
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
0.00%
0.00%
NAP 1,206
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nagy a jövedelmi szórás a járások között

Nyugaton és Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelem, míg az alacsony jövedelmű járások a déli, a keleti és az északkeleti országrészben összpontosulnak.

Magyarországon a Szombathelyi, a Győri, a Székesfehérvári és a Paksi járások által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén található járásokban magasabb az egy lakosra jutó nettó adózó jövedelem. Ezzel szemben a déli, a keleti és az északkeleti országrészben összpontosulnak az alacsony jövedelműek, e jellegzetességet csak a fejlettebb várossal rendelkező járások (például a Debreceni) vagy a kis lélekszámúak törik meg – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. lakossági jövedelmek alakulását vizsgáló felméréséből. A 2009 és 2015 között a hazai járásokban végzett kutatás rávilágított: egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető. Ez a helyzet például a Tiszaújvárosi járásban.

A legszegényebb nyolc járásban az egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelem az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben, e járások közül hét az Alföldön található. A két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt” is.

A Budakeszi az egyik leggazdagabb járás
Forrás: MTI

A GKI kutatása szerint 2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infláció mellett 8 százalék körüli reálnövekménynek felel meg. Összesen 13 járásban esett az adózó reáljövedelem, míg 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett mintegy 67 járásban nőttek a jövedelmek, további 19 esetében pedig jelentős, azaz 15 százalék feletti volt a reálváltozás.

Az Alföldön és az északkeleti régióban – a felmérés szerint – az eredményeket árnyalja a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság pluszjövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot meghaladó jövedelemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. „Ezt az ott működő autóipari cégek munkaerő felszívása-elszívása magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát” – magyarázta végül a felmérés.

Figyelembe vették a tulajdonosok más bevételeit is

A GKI felmérése alapvetően az szja-bevallásokból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta, amely a nettó keresetekhez hasonló mutató. Ugyanakkor tartalmaz tulajdonosi (például lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a felmérés a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromnegyedét meghaladó értékeket mutatott.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek