A hét végén továbbgyűrűző katalán–spanyol viszály után a spanyol IBEX 35 index hétfőn napközben 0,5 százalékot esett. A mutatót leginkább két bank, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) és a Banco Santander részvényárfolyamának esése húzta le – előbbi 1,4, utóbbi pedig 1,3 százalékot gyengült. A páneurópai Stoxx 600 index közben 0,1 százalékkal emelkedett. A katalán függetlenedési kísérletek körüli bizonytalan helyzet egyelőre nem terjed túl Spanyolország határain, nem fertőzte meg a szélesebb európai piacokat, csak nemzeti, helyi problémaként tekintenek rá – idézi a Credit Suisse európai tőkestratégiával foglalkozó részlegét vezető Pierre Bose-t a Reuters.
Miután Carles Puigdemont katalán elnök a megadott határidőig nem jelentette ki, hogy a régió eláll függetlenségi törekvéseitől, a spanyol kormány a szombati rendkívüli ülésén arról határozott, hogy kezdeményezik a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások kiírását. A katalán kormány felmentéséről pénteken szavaz a spanyol felsőház, a katalán parlament azonban a döntést megelőzően, csütörtökön ülésezik. Ekkor kiálthatják ki a régió függetlenségét, dacára annak, hogy a spanyol legfőbb ügyész figyelmeztette a katalán elnököt, hogy ez a lépés az azonnali letartóztatását és harminc év börtönbüntetést vonhat maga után. Szombat este a BBC információi szerint mintegy 450 ezren vonultak Barcelona utcáin, függetlenséget követelve a tartománynak.
Európa feszült figyelemmel követi a katalán eseményeket, az S&P nemzetközi hitelminősítő kiemelten foglalkozik azzal, hogy a spanyol belviszály befolyásolja-e az ország GDP-hez viszonyított államadósságát, amely 96 százalék, s európai viszonylatban az egyik legmagasabb érték. Közgazdászok úgy vélik, ha Katalónia egyoldalúan kikiáltja a függetlenségét, ez az arány 120 százalékra is ugorhat. Spanyolország költségvetési helyzetén már most, a katalán probléma nélkül is sok javítanivaló lenne, hangsúlyozta Frank Gill, az S&P elemzője.
Több pénzt kér Lombardia és Veneto
Olaszország két tartományában, Lombardiában és Venetóban is az autonómia bővítése mellett voksolt a szavazók többsége vasárnap. A Lombardiát és Venetót irányító Északi Liga célja a referendummal az volt, hogy az államkasszába befolyó adóbevételeik legalább felét megtarthassák, a népszavazás eredményét azonban
a római kormánynak egyik tartomány esetében sem kötelező figyelembe vennie. | VG
