Óriásberuházást jelentett be tegnap Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg: 500 milliárd dollárból egy új várost építenek fel a Vörös-tenger partján. A forrást a szaúdi kormányzat, az ország szuverén vagyonalapja és nemzetközi befektetők biztosítanák – közölte a politikus egy rijádi üzleti konferencián. A koronaherceg szerint a Neom nevű új város környezetbarát alapokra épül, kifejezi a jövő Szaúd-Arábiájának gazdasági sokszínűségét, és olyan életmódot biztosít a polgárainak, „amilyenre máshol az országban nincs mód”. Hangsúlyozta: az új városban és az országban sincs helyük a szélsőségeknek, a beruházás visszatereli Szaúd-Arábiát a mérsékelt iszlám útjára, amely „nyitott a világra és minden vallásra”.
A Neom fejlesztésére 26 ezer négyzetkilométernyi területet különítettek el, a tervek szerint pedig építenek a Vörös-tengeren egy hidat is, amely összekötné a félszigetet Egyiptommal. Bin Szalmán azt is hozzátette: a város „független lesz a jelenlegi kormányzati keretektől”, más szóval egy Dubajhoz hasonló szabad övezet lenne. Ez nemcsak a vámok alól jelentene kivételt, hanem a hazai jogrendszer alól is. A projekt vezetésére Klaus Kleinfeldet, a Siemens volt vezérigazgatóját kérték fel. Az ország szuverén vagyonalapja szintén tegnap közölte: 400 milliárd dollárt öntenek bele 2020-ig a szaúdi gazdaságba, hogy felpörgessék a hazai magánszektort, több lábra állítsák a szaúdi gazdaságot, és elősegítsék az olajtól való függetlenedését. Mindkét terv része a trónörökös Vision 2030 projektjének.
„Szkeptikus vagyok a tervekkel kapcsolatban – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olajipari szakértője. – A szaúdi állam alapja a királyi család és a vahabita egyház közti, az 1930-as évekre visszanyúló szövetség, minden reformot és újdonságot ennek a kereteibe kell belepréselni.” Az elemző szerint ahhoz, hogy az új város önállóan, széles körű autonómiával működjön, a királyi családnak és az egyháznak is fel kell adnia hatalmának egy részét. Leszögezte ugyanakkor: lépnie kell a szaúdi államnak, az olajból való növekedés korának ugyanis vége. A szaúdiaknak 80 dolláros hordónkénti olajár kellene a költségvetési egyensúlyhoz, bár lehet, hogy a 100 dollár is kevés lenne már, olyan ütemben nő a lakosság – vélte Pletser, aki szerint az ország egyik fő problémáját nem lehet befektetésekkel megoldani. Szaúd-Arábia 32 millió lakosából 11 milliónak van csak munkája, hozzájuk jön nagyjából 10 millió vendégmunkás. A jogrendszer gátolja a nők munkavállalását, valamint nagyon alacsony az oktatás színvonala, emiatt rendkívül gyenge a kínálati oldala – magyarázta a szakértő.
Szintén tegnapi hír, hogy egy elhúzható tetejű, stadionszerű burkot építenének a mekkai Kába kő köré – derül ki az Iszlám Örökségkutató Alapítvány által a The Independentnek átadott, animált videofelvételből. A burkolattal a hívőket védenék a tikkasztó napsütés ellen. A terveket hivatalosan nem erősítették meg. A Kába kő a muszlim vallás egyik legfontosabb szent helye, minden hithű muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia hozzá, így a kő évente több millió zarándokot és turistát vonz. A Bloomberg szerint a tervet értetlenkedéssel és dühvel fogadták a hívek. Más kérdés, hogy sem a város, sem a Kába kő nincs rajta az UNESCO világörökségi listáján, tehát a kormányzatot nem gátolják adminisztratív akadályok.
Visszatér a Citigroup
A szaúdi gazdasági terveket támogathatja a Citigroup is, a vállalat ugyanis tizenhárom év után újraindítja tevékenységét az országban. James Forese, a bankcsoport elnöke közölte: első lépésben húsz bankárt vesznek fel Szaúd-Arábiába, és ha minden a terv szerint halad, középtávon bővítik a létszámot. A közel-keleti királyság egyre nyitottabb a külföldi beruházók iránt, a szakértők szerint ezzel is elő kívánják segíteni a Saudi Aramco állami olajcég jövőre esedékes tőzsdei bevezetésének sikerét. | VG
