A szerda délután érkező amerikai inflációs adatok gyakorlatilag nem osztanak, nem szoroznak: aligha lehet kérdéses, hogy a jegybanki szerepet betöltő és a meglepetéseket rendszerint messziről elkerülő Fed elállna kamatemelési szándékától. Az 2 százalék körül, míg a maginfláció tartósan 2 százalék alatt alakul, annak ellenére, hogy a munkaerőpiaci viszonyok huzamosabb ideje meglehetősen feszesek. Ezzel együtt úgy tűnik azonban, hogy az alacsony bérdinamika és infláció sem tántorítja el a Fedet a kamatemelési sorozat folytatásától, a piac is több mint 90 százalékos esélyt ad az irányadó ráta decemberi felsrófolásának – vélekedik Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ szakértője. A dollárkamat a papírforma szerint 25 bázispontos emelkedéssel az 1,25–1,50 százalékos sávba kerülhet át.
Forrás: AFP
Módos Dániel hozzátette: az idén – a szerdait is beszámítva – a már három kamatemelést számláló ciklus folytatása mögött az állhat, hogy a keresletérzékeny termékek inflációja már a válság előtti szinten van, továbbá a nagyon alacsony kamatkörnyezetnek hosszú távon olyan kockázatai vannak, amelyeket a Fed el kívánhat kerülni. Ráadásul a monetáris politika normalizálása nagyobb mozgásteret ad a Fednek a későbbi sokkok tompítására.
Mivel a kamatemelést lényegében biztosra veszi a piac, ezért inkább arra érdemes figyelni, hogyan változik a Fed előrejelzése a Janet Yellen elnök távozását és Jerome Powell beiktatását követő időszakra, itt is kiemelten a jövő évi kamatpálya és infláció tekintetében. Az előző előrejelzés szerint a jegybank az év elején a maginfláció emelkedését várja, valamint 2018-ban három kamatemeléssel számol. Érdemi dollárreakció akkor várható a kamatdöntésre, ha ezekhez képest valamilyen irányban elmozdulás történik.
Ahogy a Fed, úgy az Európai Központi Bank (EKB) sem okoz meglepetést csütörtökön, amikor szokásos havi ülésén az irányadó kamatról és a mennyiségi lazítási program sorsáról dönt. Miután legutóbbi, október 26-i kamatdöntő ülésén az EKB bejelentette, hogy kilenc hónappal, 2018 szeptemberéig meghosszabbítja eszközvásárlási programját, ezúttal fajsúlyos friss információra nem számít Dunai Gábor OTP-stratéga. Mario Draghi elnök a döntést követő sajtótájékoztatóján vélhetően ismét hangsúlyozza majd, hogy a kamatszint még sokáig alacsony marad, várhatóan az eszközvásárlási program kivezetését követően is hosszú ideig (a piaci árazások 2019 második felére ígérik az első emelést), illetve azt is jelezheti, hogy továbbra sem látnak „széles körű” inflációs nyomást, dacára a meglepően erős idei GDP-növekedésnek és a javuló munkaerőpiaci kondícióknak.
Amivel kapcsolatban azonban érdemi információ érkezhet, az a jövő évi, havi 30 milliárd eurós eszközvásárlási keret elköltésének a módja. Mivel az EKB sok tagország, köztük Németország esetében is közeledik a saját maga által felállított 33 százalékos maximális vásárlási arányhoz az állampapírok esetében, a jegybank jelezheti, hogy jövőre nagyobb súly jut majd a vállalati kötvényeknek (amelynek aránya most mintegy 10 százalék a vásárlásokban, a havi 60 milliárd eurós keretösszeg mellett). Az október végi bejelentést követően nagyot gyengült az euró a dollárral szemben, majd november második felében 1,195 fölé emelkedett vissza a keresztárfolyam. A technikai kép alapján nem látni újabb jelentős elmozdulás előjeleit, fundamentális oldalról megközelítve pedig a devizapárra ezúttal inkább az óceán túlpartjáról érkező hírek hathatnak.
