Masszív növekedést várnak az elemzők
A GDP idei növekedésében meghatározó szerepük volt az uniós támogatások hatására pörgő beruházásoknak, valamint a háztartások erősödő keresletének – értékelte a hazai össztermék alakulását a Világgazdaság kérésére Ürmössy Gergely, az Erste elemzője. Dunai Gábor, az OTP elemzője hozzátette: az újrainduló EU-s finanszírozású projekteknek is köszönhetően a 2016-os leállás után a beruházások 20 százalék feletti mértékben bővülhettek idén éves bázison, és már a magánberuházások is érdemben hozzájárultak a dinamikához. Vállalati oldalról a Samsung gödi és a Mercedes kecskeméti fejlesztése volt a legnagyobb léptékű.
A Századvég előrejelzése szerint a beruházások növekedése az idén 21,7, míg jövőre 6,2 százalékos lehet. „A kiugró teljesítmény többek között a tavalyi alacsony bázisnak köszönhető” – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette: a növekvő belső kereslet mellékhatása volt az import növekvő aránya, ami a cserearány romlását okozta, így a nettó export sem tudott pozitívan hozzájárulni a GDP növekedéséhez, és 2003 óta nem látott mélypontra süllyedt.
A beruházások kifutása miatt 2019 után lassulásra számítunk, amit az expanzív fiskális és monetáris politika visszahúzódása is fokoz
– részletezte várakozásait Virovácz Péter. Ugyan Németh Dávid, a K&H vezető elemzője jelen állás szerint 3 százalék alatti növekedést vár 2019-re, ám a gazdasági bővülést befolyásolhatja majd az is, hogy lesz-e valamilyen irányváltás a gazdaságpolitikában a választásokat követően. A Világgazdaság elemzői és intézményi konszenzusa alapján idén 3,9, 2018-ban pedig 3,8 százalékos GDP-növekedésre számíthatunk.
A visszafogottabb élelmiszerár-emelkedésnek köszönhetően a volatilis tételektől szűrt infláció kevésbé gyorsult, mint amire számítottunk év elején – értékelte kérésünkre az idei infláció alakulását Dunai Gábor, aki jövőre csupán 1,7 százalékos árindex-növekedést vár. Ennél magasabb várakozásaik vannak más elemzőknek, van, aki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésével ért egyet, mely szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése 2019 második negyedévében várható – ugyanakkor az elemzők véleménye nagy szórást mutat ezzel kapcsolatban.
A munkaerőhiány miatti béremelések, továbbá a belső fogyasztás élénkülése egyelőre nem okozott inflációs nyomást. E folyamatokban nem számítok változásra, s bár a jövedéki adó folytatódó emelése további áremelkedést generál, a másik oldalon lefelé mutató hatást gyakorolnak majd a jövőre bekövetkező áfakulcscsökkentések
– válaszolt előrejelzési kérésünkre Varga Zoltán. Az Equilor elemzője szerint jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos drágulás, és csak 2019-ben érheti el a 3 százalékot, ami harmonizál a jegybanki előrejelzéssel. Hasonló véleményen van Virovácz Péter is (jövőre 2,7 százalékot vár), szerinte a maginflációt érdemes lesz figyelni 2018-ban. Ürmössy Gergely és a Századvég elemzése viszont már 2018-ra teszi a cél elérését.
Visszamenőleg módosított a KSH
Decemberben három évre visszamenőleg felülvizsgálta a GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, ennek nyomán az idei számok jellemzően 0,2-0,3 százalékponttal magasabbak lettek a korábbi becslésnél.
