Nem követi a német példát Macron

Két év kell ahhoz, hogy érezni lehessen a reformok hatását – ismételte meg megválasztása óta adott második tévéinterjújában a francia elnök. Az ötéves mandátumunk elején hozott döntéseinknek nincsenek azonnali következményeik – hangsúlyozta Emmanuel Macron a France 2 közszolgálati televízióban vasárnap késő este sugárzott negyvenperces beszélgetés során.

Két évet kell várni arra, hogy a munkapiaci reform kifejtse teljes hatását

– tette hozzá az államfő, aki a munka törvénykönyvének átalakítását a legfontosabb reformnak nevezte, melyet Franciaország húsz évig halogatott.

A jelek szerint a franciák készek megadni az elnöknek a szükséges időt és támogatást: Macron tetszési mutatója nyár óta folyamatosan nő, egyetlen hónap alatt 6 százalékpontot emelkedett, és elérte az 52 százalékot – derült ki az IFOP közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelyet a Le Journal du Dimanche című hetilap ismertetett. Pártja, a Köztársaság lendületben nevű tömörülés szavazóinak 94 százaléka elégedett a politikájával, s a jobboldali választók 60, a centristák és a szocialisták 55 százaléka is támogatja. Nőtt Edouard Philippe kormányfő népszerűsége is: 2 százalékponttal meghaladja az államfőét. A reprezentatív felmérés december 8. és 16. között 1942 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült.

Macron tavaly jó hátszéllel vette át az ország irányítását, aminek köszönhetően a gazdaság öt éve nem látott ütemben, várhatóan 1,8 százalékkal bővül majd az idén, az üzleti bizalmi index pedig 112 ponttal évtizedes magasságokba emelkedett.

Az egyik legsúlyosabb problémát jelentő területen, a munkanélküliséget illetően azonban javulás helyett romlott a helyzet. Az állástalanok aránya a harmadik negyedévben 9,7 százalékra nőtt, ami nagyjából a duplája a németországinak vagy a nagy-britanniainak. „A franciák tartós eredményeket és valódi változást akarnak. A munkanélküliség a kulcs, és az is marad” – mondta a Bloombergnek Bruno Cautres, az egyik legtekintélyesebb francia egyetemnek, a Politikai Tanulmányok Párizsi Intézetének professzora.

A reformok keretében Macron nekilátott a társadalombiztosítási rendszer átalakításának, amivel ugyan szélesítik a munkanélküli-járadékhoz való hozzáférést, de szigorítják az ellenőrzést, és akár csökkenthetik a járulék összegét is. Szintén készül a nyugdíjreform, amely várhatóan sok vitát fog még kirobbantani, továbbá a kormányzat igyekszik enyhíteni a szegénységet, elsősorban a fiatal felnőttek körében.

Macron Franciaországon kívül Európában és a nemzetközi színtéren is erősebben és gyorsabban akar haladni elődjeinél, a klímavédelmet illetően egyenesen globális vezető szerepre tör. A kérdés szóba került a vasárnapi tévéinterjúban is. Macron közölte, hogy nem fogja Németország példáját követve bezárni a nukleáris erőműveket, mert elsődleges célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a légszennyező széntüzelés megszüntetése és a globális felmelegedés elleni harc. Franciaország áramellátásának 75 százalékát az állami tulajdonban lévő EDF 58 nukleáris erőműve adja – emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Reuters. Macron hangsúlyozta, hogy tervei között szerepel a megújuló energiaforrások támogatása, de addig nem zárnak be, illetve újítanak fel egyetlen atomerőművet sem, amíg a nukleáris biztonságért felelős ASN ki nem alakítja az álláspontját. (Ez 2020–21-ben várható.)