Változatlanul hagyta az alapkamatot az MNB
Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig – amelyet a szeptemberi ülésen csökkentettek 10 bázisponttal – mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. Elemzők is arra számítottak, hogy a monetáris testület változatlanul hagyja az alapkamatszintet.
A jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamattartó döntését követően kissé erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.
Az euró jegyzése negyed óra alatt 313,10 forintra csökkent a döntés bejelentése előtt tartott 313,20 forintról. A dollár jegyzése 265,00 forintról 264,78 forintra, a svájci franké pedig 269,15 forintról 268,87 forintra csökkent.
Az euró jegyzése kedden reggel 313,33 forinton, a dolláré 265,64 forinton, a svájci franké 269,46 forinton állt.
Továbbra is marad a laza monetáris politika
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője kifejtette: bár az inflációs kilátások és a jelenleg zajló – döntően belső kereslet által vezérelt – gazdasági fellendülés nem feltétlenül indokolja, hogy ennyire laza legyen a monetáris politika, a támogató külső környezet, a laza európai monetáris politika és a magyar fizetési mérleg többlete adhat még teret a jegybanknak. Az Erste elemzői ezért továbbra sem várják a hazai kamatkörnyezet normalizációját 2019-2020 fordulója előtt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jegybank a következő hónapokban is folytathatja a laza monetáris politikát. Az infláció ugyanis csak a jövő év végére kerülhet közel a 3 százalékos jegybanki célhoz, és azt várhatóan csak 2019 elején töri át. A vezető elemző szerint a mostani magyar és nemzetközi kilátások alapján 2018 szeptemberig nem lehet érdemi MNB-s intézkedésre számítani, azt követően jöhet szóba valamilyen lépés az esetleges szigorítás felé.
Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője szerint az MNB-nek továbbra is van mozgástere a monetáris lazítás útján. Az EKB eszközvásárlási programja 2018 januárjától havi 30 milliárd eurós keretösszeggel fut tovább, így továbbra is jelentős pluszlikviditást biztosít a piacon, ami növelte az MNB mozgásterét, hiszen nem kell attól tartani, hogy az ultralaza hazai monetáris politika miatt a forint túlzott mértékben gyengüljön.
