BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A fizetésemelés állíthatja meg az elvándorlást

Tovább emelkedhetnek a hazai bérek, de bizonytalan, hogy ez milyen hatással lesz az évek óta tartó elvándorlási kedvre. Az álláshirdetések száma több mint 17 százalékkal ugrott meg tavaly év végén.

Bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan a 18–25 év közötti magyar fiatalok – mondta lapunknak Magyarország egyik legnagyobb fizetési adatbázisú oldalának PR-menedzsere, Ficza János. A Fizetesek.hu adatai szerint a vendéglátóiparon belül bruttó 200, a szociális ágazatban 216, az iskolákban 245 ezer forint az átlagbér.

Idén azonban sokan jobban járhatnak a kedvező munkaerőpiaci változásoknak köszönhetően, ráadásul a munkakeresők bő választékkal találhatják szembe magukat. A Profession álláskereső portálra ugyanis csak a tavalyi év utolsó hónapjaiban több mint 10 ezer új hirdetést adtak fel, amely 17,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, mégis a kereslet és a kínálat nehezen találja meg egymást.

Több mint 10 ezer új hirdetést adtak fel, ami 17,4 százalékos növekedés
Fotós: MTI/H. Szabó Sándor

Annak ellenére is, hogy jelentős csökkenés mutatkozott az egyetemi végzettséget megkövetelő álláshirdetések számában. A portál rámutatott, nem volt olyan a friss hirdetések között, amely tíz évnél több szakmai tapasztalatot várt volna el, ráadásul az ajánlatok közel 40 százalékánál a cégek már semmilyen munkatapasztalatot nem jelöltek meg.

Jól látni viszont, hogy a legnagyobb igény továbbra is a betanított és szakmunkásokra, a programozás-fejlesztés, a gyártás és termelés, értékesítés és kereskedelem, valamint a mérnöki kategóriákban mutatkozik.

A Profession oldalán az első öt legtöbbet pályázott munkakörben a második helyről az elsőre ugrott a területi képviselői pozíció, a tavaly még első helyezett adminisztrátor, dokumentumkezelő idén a harmadik helyre csúszott vissza. A tavalyi hatodik helyről a másodikra jött fel a betanított munkákra jelentkezők száma. A bolti eladó, pénztáros, valamint a szakmai asszisztensi munkakörök továbbra is a negyedik és ötödik helyen vannak 2016 utolsó negyedévéhez képest.

Ám pozitív változásokban bizakodhatnak a munkakeresők, hisz tovább emelkedhetnek a hazai bérek. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint 2018-ban a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, de a fogyasztás a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, körülbelül 3,5 százalékra fékeződik.

Béremelést és a cégekre nehezedő bérnyomást vetít erre az évre a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is. A Kienbaum Consultants International tanácsadó céggel közösen készített felmérés szerint a vállalatok átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek, sőt az átlagnál jobban nőhet a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak fizetése is.

Ebben bizakodhatnak a magyar fiatalok is. A K&H ifjúsági indexe szerint ugyanis a 19–29 éves korosztály nettó 105 ezer forintot keres, amely az eddig mért legmagasabb érték. Az aktív kereső fiatalok 164 ezer forintos átlagával szemben a diákok keresete csak 44 ezer forint, míg a munkanélküliek 32 ezer forintot említettek. Nagy szükség van a bérrendezésre, mivel az elmúlt években tapasztalt robbanásszerű kivándorlás számos ágazatnak okoz problémát. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2017. szeptember–no­vemberi adatai szerint 11 ezer fővel csökkent a külföldön dolgozók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a legutóbbi (2015-ös) felmérés sötét jövőt jósol a hazai munkaerőpiacnak.

Az egyszeri, nagyon részletes adatfelvétellel készült elemzés a szokásos módon mért migrációs potenciálon belül az egyértelmű migrációs szándékot szűrte, és ennek hátterét, magyarázó tényezőit tárta fel. Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta: noha 2013 után mérséklődött a tényleges elvándorlás üteme, a külföldi munkavállalást tervezők aránya továbbra is magas lehet.

A tanulmány szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról: csupán a 18–40 éves generáció egyötöde mondta, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. A költözésen gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk már meg is hozta a döntést. A tanulmány szerint az elvándorlás egyik motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek nagy része elégedetlen a munkájával és a szakmai előmenetelével. A migrációt tervezők 43 százaléka mondta, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte.

Északkelet-Magyarországon nehéz állást találni

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2017. decemberi nyilvántartásában 24,7 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 9,7 százalék. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de e két megye mellett jelentős még Hajdú-Bihar és Somogy megyében is a regisztrált pályakezdők száma.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek