Bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan a 18–25 év közötti magyar fiatalok – mondta lapunknak Magyarország egyik legnagyobb fizetési adatbázisú oldalának PR-menedzsere, Ficza János. A Fizetesek.hu adatai szerint a vendéglátóiparon belül bruttó 200, a szociális ágazatban 216, az iskolákban 245 ezer forint az átlagbér.
Idén azonban sokan jobban járhatnak a kedvező munkaerőpiaci változásoknak köszönhetően, ráadásul a munkakeresők bő választékkal találhatják szembe magukat. A Profession álláskereső portálra ugyanis csak a tavalyi év utolsó hónapjaiban több mint 10 ezer új hirdetést adtak fel, amely 17,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, mégis a kereslet és a kínálat nehezen találja meg egymást.
Fotós: MTI/H. Szabó Sándor
Annak ellenére is, hogy jelentős csökkenés mutatkozott az egyetemi végzettséget megkövetelő álláshirdetések számában. A portál rámutatott, nem volt olyan a friss hirdetések között, amely tíz évnél több szakmai tapasztalatot várt volna el, ráadásul az ajánlatok közel 40 százalékánál a cégek már semmilyen munkatapasztalatot nem jelöltek meg.
A Profession oldalán az első öt legtöbbet pályázott munkakörben a második helyről az elsőre ugrott a területi képviselői pozíció, a tavaly még első helyezett adminisztrátor, dokumentumkezelő idén a harmadik helyre csúszott vissza. A tavalyi hatodik helyről a másodikra jött fel a betanított munkákra jelentkezők száma. A bolti eladó, pénztáros, valamint a szakmai asszisztensi munkakörök továbbra is a negyedik és ötödik helyen vannak 2016 utolsó negyedévéhez képest.
Ám pozitív változásokban bizakodhatnak a munkakeresők, hisz tovább emelkedhetnek a hazai bérek. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint 2018-ban a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, de a fogyasztás a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, körülbelül 3,5 százalékra fékeződik.
Béremelést és a cégekre nehezedő bérnyomást vetít erre az évre a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is. A Kienbaum Consultants International tanácsadó céggel közösen készített felmérés szerint a vállalatok átlagosan 6,1 százalékos béremelésre készülnek, sőt az átlagnál jobban nőhet a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak fizetése is.
Ebben bizakodhatnak a magyar fiatalok is. A K&H ifjúsági indexe szerint ugyanis a 19–29 éves korosztály nettó 105 ezer forintot keres, amely az eddig mért legmagasabb érték. Az aktív kereső fiatalok 164 ezer forintos átlagával szemben a diákok keresete csak 44 ezer forint, míg a munkanélküliek 32 ezer forintot említettek. Nagy szükség van a bérrendezésre, mivel az elmúlt években tapasztalt robbanásszerű kivándorlás számos ágazatnak okoz problémát. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2017. szeptember–novemberi adatai szerint 11 ezer fővel csökkent a külföldön dolgozók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a legutóbbi (2015-ös) felmérés sötét jövőt jósol a hazai munkaerőpiacnak.
Az egyszeri, nagyon részletes adatfelvétellel készült elemzés a szokásos módon mért migrációs potenciálon belül az egyértelmű migrációs szándékot szűrte, és ennek hátterét, magyarázó tényezőit tárta fel. Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta: noha 2013 után mérséklődött a tényleges elvándorlás üteme, a külföldi munkavállalást tervezők aránya továbbra is magas lehet.
A tanulmány szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról: csupán a 18–40 éves generáció egyötöde mondta, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. A költözésen gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk már meg is hozta a döntést. A tanulmány szerint az elvándorlás egyik motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek nagy része elégedetlen a munkájával és a szakmai előmenetelével. A migrációt tervezők 43 százaléka mondta, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte.
Északkelet-Magyarországon nehéz állást találni
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2017. decemberi nyilvántartásában 24,7 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 9,7 százalék. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de e két megye mellett jelentős még Hajdú-Bihar és Somogy megyében is a regisztrált pályakezdők száma.
