A bruttó átlagkereset 323 000 forint volt 2017. novemberben, 13 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A tavalyi év első tizenegy hónapjában 294 200 forint volt a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek 2017. január-november között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 323 000 forint volt 2017. novemberben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 294 200 forint volt 2017 első tizenegy hónapjában.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (556 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (183 400 forint).
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8800, illetve 8500 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 195 700 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 203 600 forintra becsülhető a KSH szerint.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 308 700 forint volt, amely 12,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százalék volt.
A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva 2017 január és november között a megelőző év hasonló periódusához képest. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkereseteknél kisebb mértékben, 12,7 százalékkal nőttek.
Varga Mihály: egy havi keresettel több maradt az embereknél
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a 10 százalék feletti reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy tavaly átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon. A nemzetgazdasági miniszter a KSH adataira reagálva kijelentette: a kormány célja, hogy a családok minél több pénzből gazdálkodhassanak, anyagi helyzetük javuljon, megtakarításaik pedig folyamatosan növekedjenek. Ez tovább élénkítheti a hazai fogyasztást is, ami a magyar gazdaság növekedésére is kedvező hatással lehet a miniszter szerint.
Elemzők: a munkaerőhiány és a bérrendezés húzza a kereseteket
Az eddigi hónapokhoz hasonlóan a bővülések mögött továbbra is az egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak
- állítja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A munkaerő iránti keresletet tekintve a trendek kedvezőek, az elsődleges munkaerőpiacon 79 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, 152 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest. Összességében tehát a hazai felszívóképessége továbbra is erős Virovácz szerint.
A decemberi adat az ING elemzője szerint várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében kétszámjegyű reálbérnövekedést regisztrálhatunk, tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.
A TakarékBank elemzője szerint is a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt nőhettek a bérek, várakozásik szerint 2017-ben 13 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek a bérek, a reálbérek pedig 10 százalékkal lehettek magasabbak.
A tavalyinál kissé visszafogottabb, 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár az idei évre Horváth András, a bank elemzője a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,7 százalékos éves mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme – figyelmeztet az elemző.
