Mennyit keresnek az állami dolgozók? Így változott az orvosok, a tanárok, a katonák, a rendőrök és a NAV-osok fizetése – ők kapják a legtöbbet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt években jelentős átrendeződés zajlott le a magyar közszférában. A fizetések alakulásának áttekintéséhez fontos a közfinanszírozás változását is vizsgálni. 2019 és 2024 között a költségvetés egészségügyi és közbiztonsági kiadásai csökkentek (1,6-1,7 százalékponttal), ezzel szemben az oktatásé (+3,2 százalékpont) és a védelemé (+2,8 százalékpont) nőttek.
Az előbbi a pedagógusbér-emelés következménye, amihez az EU is hozzájárult/hozzájárul 2030-ig, összesen 735 milliárd forinttal (pedagógusonként átlag ötmillió forinttal). A GKI a KSH adatai alapján megvizsgálta, hogyan alakultak a bruttó reálkeresetek az állami szférában, amely adatban a bér mellett a pótlékok, a túlórák és az egyéb kiegészítő juttatások is benne vannak.
Az adatok alapján az egészségügyi ágazat növekedése a legfeltűnőbb. Az általános orvosok keresetei 2019 és 2025 között reálértéken 2,1-szeresükre bővültek a bázisévhez képest. Ennek túlnyomó része 2021 és 2022-ben, a Covid utáni időszakban történt, azóta a reálkeresetük csökkent. A szakorvosoknál hasonló tendencia figyelhető meg azzal a különbséggel, hogy a reálkereset növekedése kisebb (+78 százalék) volt.
Ugyanakkor a hálapénz gyakorlatilag megszűnt. Míg az orvosi bérek a 2021-es reformokat követően meredek emelkedést mutattak, addig az ápolók és asszisztensek reálkereset-indexe jóval alacsonyabb (+39 százalék) volt. Mivel az orvosi bérfejlesztés dinamikája jelentősen magasabb volt, mint a szakdolgozói rétegé, az
ágazaton belül a kereseti szakadék mélyült és jelentős relatív bérfeszültséget alakult ki.
Ez jól látszik a bérek arányán is: 2024-ben egy ápoló az általános orvos keresetének 53 százalékát, egy szakorvos keresetének 36 százalékát érte el. Az oktatási szektorban a korábbi stagnálást a 2024–25-ös bérrendezés törte meg, ahol minden vizsgált csoport keresete reálértéken 52–74 százalékkal nőtt a 2019-es bázishoz képest.
A legjelentősebb elmozdulás a szakoktatóknál történt (+74 százalék), de a pedagógusok (+52-55 százalék) és óvodapedagógusok keresete is (+60 százalék) jelentősen emelkedett.
A átlagkereset reálértékének alakulása az oktatásban és a fegyveres szerveknél
Ez a dinamika sikeresen korrigálta az ágazati elmaradásokat, ugyanakkor éles ellentétbe került a bérrendezésből eddig kimaradt oktatási dolgozók helyzetével. Érdemes hozzátenni, hogy 2024-ben az emelést követően a tanárok keresete az egyetemi diplomás kereset 64 százalékát érte csak el, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek keresetének 83 százalékát.
A fegyveres szervek esetében 2021-ig reálértéken csökkentek a keresetek, majd 2022-ben a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt 15–36 százalék között növekedtek. Az egyszeri megugrást követően azonban elmaradt a keresetek valorizációja, így 2023-ra a diplomás állományt leszámítva
a keresetek vásárlóértéke ismét a 2019-es szint alá került.
Ezt a 2024-es béremelések a honvédség esetében ismét a pozitív tartományba húztak, ellentétben a rendőrséggel, ahol a reálkeresetek a 2019-es szint alatt maradtak. Összességében öt év alatt a honvédség kereseteinek reálértéke –2 százalék és +3 százalék közötti tartományban alakult 2019-hez képest.
Különösen kirívó a nyomozók helyzete, keresetindexük öt év alatt 27 százalékkal csökkent, s a honvédségi diplomás állomány keresetének mindössze 70 százalékát érte el, így a magas szaktudást igénylő nyomozói munka díjazása látványosan elmarad még a honvédség középfokú végzettségű munkavállalóinak (–2 százalék) bérdinamikájától is.
A 2024-es kereseti adatok a közszféra belső jövedelmi szerkezetének jelentős széttagoltságát tükrözik: a hierarchia alján a szociális munkások (543 ezer forint) állnak, míg a skála másik végén a törvényhozók és állami vezetők bére (2 millió 264 ezer forint) ehhez képest négyszeres összeget mutat. A középső sávban a középiskolai tanárok (736 ezer forint) és az ápolók (746 ezer forint) jövedelme mára kiegyenlítődött, de
az általános orvosok (1,4 millió forint) fizetése jól illusztrálja a bérollót, amely az orvosi bérfejlesztések korábban látott növeléséből fakad.
Ezzel szemben az adóhivatali ügyintézők (693 ezer forint) és a fegyveres szervek középfokú állománya (811 ezer forint) közötti jelentős különbség jól mutatja, hogy a technikai és hivatali munkakörök bérezése továbbra is elmarad a rendvédelmi és a kiemelt egészségügyi területek szintjétől. Bár az átlagkeresethez képest jónak látszanak a közszféra keresetei, azonban ez a kép csalóka: a vizsgált munkakörök nagy része felsőfokú végzettséghez (azon belül pedig jellemzően egyetemi diplomához) kötött.
Ez alapján mélyen alulfizetettek a pedagógusok és a nyomozók, de nem keresnek kirívóan jól az általános orvosok és a honvédség diplomásai sem. Összességében a 2019 és 2024 közötti időszakban a magyar közszféra bérszerkezete alapjaiban rendeződött át: a célzott, eseti bérrendezések miatt az egyes szakmák közötti kereseti különbségek drasztikusan nőttek.
Míg az orvosok és pedagógusok bére látványos ugrással próbálta követni a piaci szintet, több diplomás és speciális szaktudást igénylő terület – például a nyomozók, a hivatali ügyintézők, a szociális szféra dolgozói, de a nővérek, ápolók is – érezhetően leszakadtak a többiektől. Ez a folyamat tovább fokozta a bérfeszültséget, növelte a már eddig is széttagolt bérhierarchiát.
További tapasztalat, hogy az egyszeri, nagy összegű, de bérbe nem épülő juttatások később hozzájárulnak a reálkeresetek csökkenéséhez is, így azokat célszerű inkább béremelésként folyamatosan elosztva kifizetni, mintsem egy összegben. Egy ilyen rendszer jobban segíti a szakképzett állami munkaerő megtartását, esetleg az állomány bővítését.
