Egyre kevesebben fordulnak munkaügyi bírósághoz

Tavaly az első fél évben 16,5 ezer ügy érkezett a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra – egytizedével kevesebb, mint 2016 első felében –, ebből több mint 7 ezer munkaügyi. A bíróságokon 7651 munkaügyi per fejeződött be 2017 első fél évében.

A legtöbben a felmondások jogellenességének a kimondásáért fordulnak munkaügyi bírósághoz – mondta a Világgazdaságnak Sziller Linda munkajogász. Nemritkán a bíróság ki is mondja, hogy a munkáltató felmondása nem jogszerű, mert az indoklása vagy nem valós, vagy nem világos, vagy nem okszerű. Az új munka törvénykönyvének (Mt.) 2012-es hatálybalépése óta szűkült a jogellenes felmondás megállapítása után a munkavállaló visszahelyezésének lehetősége.

Most már szinte csak akkor helyezhető vissza a dolgozó az eredeti munkakörébe, ha a felmondás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközött, vagy a dolgozóra vonatkozó felmondási védelmet nem vették figyelembe.

Most is foglalkozik a Sziller Linda Ügyvédi Iroda egy olyan üggyel, amelyben a munkavállalót betegsége miatt zaklatták a munkahelyén, ebben első fokon már a munkavállalóra kedvező döntés született.

Nem kevesen perlik munkahelyi baleset miatt a munkáltatójukat, például egy esetben szállítási-raktározási területen, nehéz áruk emelése miatt kiszakadt gerincsérvet diagnosztizált az orvos egy dolgozónál. Olyan is előfordult, hogy egy hűtött árukat tartalmazó raktárban a munkaadó nem adott védőruhát a munkavállalónak, aki emiatt egészségkárosodást szenvedett. Az ilyen esetekben a munkavállaló bírósági úton tud kártérítést kérni.

Az ügyvéd tapasztalata szerint valamennyivel kevesebb munkaügyi per indul, mint hat éve. Az Mt. hatálybalépése előtt, ha a munkavállaló nyerte meg a pert, akkor nemcsak az eredeti munkakörébe helyezhette vissza a bíróság, hanem akár többévi átlagkeresetének megfelelő összeghez juthatott hozzá kártérítés gyanánt. Manapság erre már nincs lehetőség.

Sziller Linda igazságtalannak tartja, hogy ma legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kaphat a pernyertes munkavállaló, amit sok esetben ráadásul nem is a dolgozó korábbi tényleges jövedelme alapján határoznak meg. A távolléti díj ugyanis csak az alapbért és a rendszeres pótlékot tartalmazza, miközben sokan dolgoznak úgy – például a kiskereskedelemben –, hogy egy alacsonyabb alapbér mellett jutalékot kapnak. Az iroda egyik ügyfele, egy online értékesítő, aki havi 700 ezret keresett jórészt jutalékokból, megdöbbent, amikor kiderült: csupán bruttó 180 ezer forintos alapbére, vagyis távolléti díja után kaphat kártérítést, ha megnyeri a munkaügyi pert volt munkáltatója ellen. Ez nem kizárólag a kereskedelem gondja, a kamionosok napidíja sem számít bele a távolléti díj összegébe. Sziller Linda benyomása szerint a bíróságok is érzékelik a helyzet fonákságát.

Az ügyvédi irodához többnyire azok fordulnak, akik átlagosan legalább havi bruttó 300-350 ezer forintot keresnek.

Egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló bizonyosan megnyerte volna a munkaügyi pert, de nem tudtak neki olyan opciót ajánlani, hogy megérte volna perelnie. Akinek a vagyoni helyzete nem engedi meg, hogy ügyvédet bízzon meg, az pártfogó ügyvédi képviselethez fordulhat.

Aki munkavállalói költségkedvezményt vehet igénybe, annak akkor sem kell lerónia a 6 százalékos perilletéket, ha veszít a bíróságon. Tavaly bruttó 495,6 ezer forintos havi bér volt az az összeghatár, amelynél még alanyi jogon járt a munkavállalói költségkedvezmény.

Egy bírókból, munkajogászokból alakult joggyakorlat-elemző csoport 2014-ben megvizsgált 1271 első- és másodfokú ügyet, valamint 511 legfelsőbb bírósági, illetve kúriai ítéletet is. A munkaügyi perek 47 százalékában a munkáltató jogellenes döntésének megállapítását kérő keresetet elutasították, 53 százalékában a munkavállalói keresetek megalapozottak voltak. Az összes ügy 65 százaléka a munkáltatói rendkívüli felmondással kapcsolatos, munkavállalói rendkívüli felmondás miatt ritkán indul munkaügyi per. A leggyakoribb felmondási indok az átszervezés és a létszámleépítés, más, a munkavállaló munkavégzésével, képességével összefüggő indoklás ritkábban fordul elő, ilyen indokok megjelölésétől a munkáltatók tartózkodnak, nyilván a bizonyítás nehézségei miatt.