Masszív, 4,4 százalékos GDP-növekedést ért el a magyar gazdaság 2017 utolsó negyedévében, szezonálisan igazítottan pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes becslésével megegyező, 4,8 százalékos lett a bővülés. A teljes éves növekedés 4 százalékos volt, szezonálisan, naptárhatással igazítva pedig 4,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A hivatal szerint a IV. negyedéves fejlődést elsősorban a piaci szolgáltatások és az építőipar támasztotta alá.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Jobban alakult a a várakozásoknál, gyorsulásra számítottunk, azonban a növekedés még így is meghaladta a várakozásokat – értékelte az adatokat a Világgazdaság kérésére Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. A kiugró adatot a bázishatás is alátámasztotta, és a kiskereskedelem a szolgáltatásokat is megdobhatta, emellett pedig az építőipar is szép számokat produkált.
A beruházások is jól alakulhattak, sok EU-forrást előlegezett meg a költségvetés, az ebből végzett fejlesztések beindulása húzhatta a fejlesztéseket. Emellett a hiteldinamika is kedvező volt, amely szintén a beruházásokat húzhatta felfelé. Németh Dávid kiemelte: az ipar viszont nem volt kiugró, igaz, a hozzáadott érték növekedése szintén jót tehetett a GDP-nek. A nettó lehetett a legjelentősebb negatív tényező a gazdasági növekedésben.
Az elemző prognózisa szerint az év második felében a nyugati uniós országok dinamikája zsugorodhat, ami a magyar fejlődést is visszafoghatja. Emellett kérdéses, hogy a választások után milyen változások várhatók a költségvetésben. Németh Dávid szerint ugyanis érdemes lehet a deficit csökkentésére koncentrálni vagy többet költeni az oktatásra és az egészségügyi kiadásokra. Ezek kedvező hatásai viszont hosszútávon jelentkezhetnek. Az elemző 3,8 százalékos GDP-növekedést vár 2018-ban, de a gazdasági folyamatok tükrében ezt hamarosan felülvizsgálhatja.
Varga Mihály: eredményes a gazdaságpolitika
– hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH tavalyi évre vonatkozó előzetes GDP-növekedési adatai alapján.
A növekedési adatokat értékelve a tárcavezető kiemelte, hogy 2017-ben hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2016-ban, ráadásul ebből kettő az utolsó negyedévben esett ki. Az ezeket a hatásokat figyelembe vevő, uniós összehasonlítások alapjául is szolgáló növekedési adatok még kedvezőbb képet mutatnak.
Eszerint tavaly 4,2 százalékkal, az utolsó negyedévben 4,8 százalékkal növekedett a GDP.
Időben visszatekintve is kiemelkedő teljesítmény ez, amit jól jelez, hogy a KSH 2005 óta, azaz 12 éve nem mért ennél nagyobb mértékű bővülést – hívta fel a figyelmet Varga Mihály a NGM közleménye szerint.
Az elemzői várakozásokat meghaladóan nőtt a GDP tavaly a negyedik negyedévben
