Drágán megfizetünk szenvedélyeinkért

Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7 százalékkal drágult egy év alatt alatt, 2017. áprilishoz viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok szerint a cukor 18,7 százalékkal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,1 százalékkal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3 százalékkal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – írja a KSH.

A fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek 1 hónap alatt, 2018. márciushoz viszonyítva. Az élelmiszerek ára szintén 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3 százalékkal kevesebbe került.

A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3 százalékkal nőtt, utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal mérséklődött.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal nőttek 2018. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.

Továbbra sem kell aggódni az miatt

Az inflációs nyomás miatt az Magyar Nemzeti Banknak továbbra sem kell aggódnia, így a közeljövőben nem várunk irányváltást a jegybanktól – jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője az adatok kapcsán. Hozzátette,

várakozásuk szerint a következő hónapokban lassan ugyan, de tovább erősödhet a hazai inflációs nyomás.

Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk, míg az év végre 2,8 százalék közelében alakulhat az árszínvonal emelkedése – fűzte hozzá.

Nyáron tovább emelkedhet az infláció

Jobbágy Sándor, a CIB Bank makrogazdasági elemzője szerint a maginfláció továbbra is a 2017-es átlaghoz közeli, így a teljes inflációs számnál még kissé magasabb ütemet mutatott. A hó/hó változásokat tekintve az üzemanyagárakon, illetve a szezonális áremelkedést mutató ruházati cikkeken kívül a főbb kategóriákban átlagos vagy az alatti áremelkedés, illetve a tartós fogyasztási cikkek esetében minimális csökkenés volt megfigyelhető.

Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt.

A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot tükröz. Felfelé mutató kockázatot hordoznak a nemzetközi olajárak is, bár az utóbbi hónapok emelkedésével együtt is a hazai üzemanyagárak emelkedése év/éves alapon még átlag alatti.

Előrejelzésünk alapján a nyári hónapokban kissé tovább emelkedhet az infláció év/éves üteme, de továbbra is 3 százalék alatti indexszekkel. Az éves átlagos infláció 2018-ban a tavalyi (2,4 százalék) közelében alakulhat. A 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése idén még nem valószínű – fűzte hozzá az elemző.