MNB: tizenegy százalékos lakásár-emelkedés jöhet az idén

A telekárak drasztikus drágulásán olvadt el az áfacsökkentés hatása – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Az MNB Lakáspiaci jelentését ismertető sajtótájékoztatón elhangzott főbb megállapítások egyike, hogy a két éve mért 15,4 százalék és a tavalyi 13,8 százalék után idén országosan újabb 11 százalékkal emelkednek a lakásárak, túlértékeltség még nem tapasztalható. Miközben a kamatcsökkentések hatására és a reáljövedelmek emelkedése nyomán javult a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége, Budapesten az átlagosnál magasabb lakásárak miatt már alacsonyabban áll az ezt tükröző index mutatója, mint országosan. Idén és jövőre lakásátadási boom lesz, a tavaly átadott 14,4 ezer új lakásnál jóval több készül el, de már látszik a gyorsan felfutó kínálat hirtelen visszaesése is az 5 százalékos újlakás-áfa miatti bizonytalanság nyomán 2020-tól. Mindez annak ellenére, hogy minden makrogazdasági fundamentum szerint a kereslet további élénkülésére van lehetőség. A pörgő piac vérkeringésébe most kapcsolódnak be a községek is, ahol 20-40 százalékkal több ingatlan cserél gazdát – többek között a dráguló nagyvárosi lakáspiacról kiszoruló vevőknek köszönhetően. Mindeközben Budapesten már 10-15 százalékos tranzakciószám-esés látszik, a fővárosi lakásárakat az MNB álláspontja szerint már figyelemmel kell kísérni, mert elérték a fundamentumok által indokolt szintet. Túlfűtöttségről ugyanakkor még nincs szó. Tavaly országosan 149 ezer adásvételt regisztráltak, ami a hosszú távon mért 157 ezres éves átlag ismeretében is azt jelzi, hogy van még tér a bővülésre – szögezte le Nagy Tamás. A főosztályvezető szerint a hitelből történő vásárlások mostani 45 százalékos aránya is tovább nőhet még. A válság előttinél sokkal egészségesebb hitelciklust tükröz, hogy a fix kamatozású – zömmel három-négy éves kamatperiódusú – hitelek aránya már 72 százalékon áll.

Az építkezésekről 40 ezer szakképzett munkás hiányzik, ráadásul a kivitelezők inkább az állami beruházásokra és a kereskedelmi ingatlanfejlesztésekre szerződnek le, semmint az aprólékos munkát és sok egyeztetést igénylő lakásépítésekre, ami a kedvezményes áfáért véghajrázó lakásépítők helyzetét tovább nehezíti. Jelenleg az aktív hazai projektek 55 százaléka állami megrendelés, a fennmaradó 45 százalék egyenlő arányban lakásépítés és kereskedelmi ingatlanfejlesztés. A fővárosi lakásépítéseknek már a 63 százaléka csúszásban van, a negyedük pedig biztos, hogy több mint fél évvel később készül el a tervezettnél.