Több mint 4 százalékkal nőtt a GDP
Idén az első negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene – írja gyorstájékoztatójában a KSH.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,7 százalékkal nőtt.
Elemzők: 3,7-3,8 százalék lehet az éves növekedési ütem
A részletes bontása a GDP szerkezetének még nem áll rendelkezésre, a KSH közleményéből csupán annyit tudhatunk biztosan, hogy a piaci szolgáltatások növekedése jelentős mértékben támogatta a magyar GDP emelkedését – kommentálta a becslés eredményeit Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte a belső keresletet több tényező is támogatta: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés.
Nagy kérdés, melyre majd csak június 5-én kapunk választ, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében – fűzte hozzá.
Kitért rá, becsléseik szerint idén 3,7 százalék lehet az éves növekedési ütem, ami elsősorban a belső keresletre támaszkodhat. Úgy látják, hogy a külső, Eurózónás konjunktúrának köszönhetően pozitív kockázatok övezik az előrejelzésüket.
Azonban fontosnak tartjuk hozzátenni, hogy ezeket a felfelé mutató kockázatokat bizonyos mértékig árnyalják a magyar gazdasági strukturális hiányosságaiból fakadó korlátok, például az egyre fokozódó munkaerőhiány
– jelentette ki az elemző.
Az első negyedév GDP-növekedéséhez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, csakúgy mint a megelőző két negyedév folyamán – közölte Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. Szerinte ezen belül is
kiemelkedő volt a kereskedelem és a turizmus szerepe.
A havi adatok alapján a növekedés továbbra is széles bázisú lehetett, erőteljes belső kereslettel, a háztartások fogyasztásának további bővülésével – tette hozzá az elemző. A CIB-nél úgy vélik, hogy 2018-ban is erőteljes, de a 2017-eshez hasonló vagy kissé lassabb ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető. Mint írják, a konszenzus alapján a piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére.
Varga Mihály: A bővülés széles bázison nyugszik
A beérkezett adatok a magyar gazdaság erős növekedési képességét igazolják – húzta alá Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter. A tárcavezető a KSH adatai kapcsán elmondta, igazítás nélkül 4,4, az alapfolyamatokat megragadó, a szezonalitást és a munkanaphatást kiszűrő növekedés ennél még impozánsabb, 4,7 százalékos növekedést mutat. A két adat közötti eltérés hátterében az áll, hogy az első negyedévben kettővel kevesebb munkanapot regisztráltak – tette hozzá Varga Mihály.
A gazdaság aktuális teljesítményének fenntarthatóságát jelzi, hogy a külső és a belső egyensúlyi folyamatok is kedvezőek és nem a túlzott hitelfelvétel generálja a növekedést.
A bővülés széles bázison nyugszik, így szinte minden ágazat érdemi növekedést tud felmutatni. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítményét nagyrészt a szolgáltatások gyorsulása magyarázta, ami egyben visszaigazolja a kormányzati intézkedések eredményességét is. A bővülés elsődleges forrása ugyanis a hatéves bérmegállapodás növekedésserkentő hatása, amelynek köszönhetően többletjövedelem képződött a munkavállalók számára a béremelések, valamint a vállalkozásoknak a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében – mondta el Varga Mihály.
A megállapodás gazdaságélénkítő hatását egyértelműen tükrözi, hogy az első negyedévben átlagosan közel 8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami mintegy kétszerese a 2017 első negyedéves ütemnek.
Jól teljesített a turizmus is, az ágazat kétszámjegyű bővülést mutat. Soha nem látott mértékben, 65 százalékkal bővültek a lakásépítések, ami jól szemlélteti az Otthonteremtési Program eredményességét. A miniszter hozzátette: az iparban kedvező növekedési kilátásokat vetít előre az élénk nemzetközi konjunktúra, a feldolgozóipari beruházások 2017-ben regisztrált bővülése, illetve az elmúlt időszakban bejelentett jelentős, főként a járműiparhoz köthető beruházások, melyek középtávon növelik a termelőkapacitásokat.
