Várhatóan fennmarad az orosz embargó
Hazánk álláspontja az, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem a tagállamok érdemben tárgyaljanak a kérdésről – nyilatkozta a Világgazdaságnak Budai Gyula. Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos szerint a 2014 augusztusában bevezetett korlátozások több milliárd euró exportkiesést okoztak a magyar gazdaságnak, a legnagyobb vesztes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás. Rámutatott: uniós szinten a veszteség 2017 végére elérhette a 30 milliárd eurót. Az Európai Unió tagállamainak Oroszországba irányuló exportja 2013-ban 120 milliárd euró, míg 2016-ban már csak 72 milliárd euró volt. Az orosz piacról kieső cégek pedig jó ideig a közösségen belül kerestek piacokat saját termékeiknek, ami erős árversenyt indukált. Ezért – tette hozzá a miniszteri biztos – a kormány kiemelt célja a piaci viszonyok stabilizálása, az importtilalom által érintett termékek további árcsökkenésének megakadályozása, a felhalmozódó készletek belső és alternatív piacokon való levezetésének támogatása, valamint a kárt szenvedett piaci szereplők lehetőség szerinti minél nagyobb mértékű kárpótlása.
Kifejtette: egyébként az élelmiszerimport vonatkozásában általánosan elmondható, hogy orosz részről az EU ellen bevezetett korlátozásokat abban az esetben sem oldanák fel, ha a közösségi szankciók megszűnnének, hisz ezzel számos olyan orosz élelmiszeripari cég piacot vesztene, amely helyettesítő termékeket hozott forgalomba. Uniós szinten az egyik legfontosabb a németek viszonyulása az embargóhoz. „Tapasztalataink szerint a szankciókkal kapcsolatos német álláspont az, hogy a roll over, vagyis az automatikus meghosszabbítás sem a gazdasági, sem az egyéb területeken nem kívánatos. Az aktuális értékelés szerint a nyáron és ősszel esedékes EU-s szankciós döntéseknél Németország a hat hónapos hosszabbítás mellett áll ki” – mondta Budai Gyula.
Időközben szinte az összes tagállam berendezkedett az új szituációra, leginkább azzal, hogy új közösségen kívüli piacokat kerestek, ám ezen belül kiemelhető Csehország, amely különösen kreatívan reagált. Az élelmiszerexport esetében a kieső export nagy részét Csehország gazdasága (belső fogyasztása) felszívta. A cseh vállalatokat leginkább a kettős felhasználású technológiák kivitelének tiltása sújtja, ám gyorsan orientálódtak az új helyzetben, s megtalálták a kiskapukat is. Például leányvállalatokat alapítottak olyan államban, amely átlagon felül jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Még hatékonyabb volt az a megoldás, amikor magát a gyártást helyezték át az oroszokhoz, hiszen így elkerülhetők a szankciók. Jó példa erre a Skoda autógyár, ahol úgy döntöttek, hogy bizonyos modelleket egyenesen Oroszországban szerelnek össze, s ezzel ugrásszerűen nőttek az ottani eladásaik.
