BKV: évi félmilliós piac sorsa a tét

Legkorábban a soron következő rendes ülésen, tehát augusztus végén vagy szeptem­ber elején számolhat be a BKV a Fővárosi Közgyűlésnek a városnéző autóbuszos szolgáltatás kapcsán végzett vizsgálatának eredményéről – tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatal a Világgazdaságot. Mint ismert, a közlekedési vállalatot egy hete kérte fel Budapest, hogy készítsen koncepciót arról, milyen feltételek mellett tudná ellátni e tevékenységet egyedül vagy alvállalkozók bevonásával.

Hogy mennyire vállalkozó­szel­le­mű a BKV, az már csak azért se mindegy, mert a fővárosi városnéző autóbuszos szolgáltatás évi 420-450 ezer utast jelent, ez 20-50 eurós felnőttjegyekkel több milliárd forintos forgalmat hozhat. Nagyjából ekkora bevételre tehet szert a társaság, ha úgy dönt, hogy maga végzi a tevékenységet, s egyúttal ennyitől eshetnek el a mostani piaci szereplők.

A városnéző buszozás részeként az utóbbi évtizedben széles körben jelentek meg az úgynevezett hop on hop off módszerű cégek, különösebb szabályozási környezet nélkül. A szolgáltatásra hét társaságnak van engedélye (utóbbit a Fővárosi Önkormányzat a BKK közreműködésével állítja ki), ezek együtt mintegy hatvan busszal rendelkeznek. A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint a vállalkozások egy évre 55-60 millió forint megállóhely-használati díjat fizetnek a BKK-nak, valamint a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak további évi 8-10 millió forint közterület-használati díjat. Ennek fejében – a piacvezetőkre, tehát a Big Busra, a Budapest Sightseeingre és a City Tourra fókuszálva – a cégek körülbelül nyolcvan megállóhelyet használhatnak

9 és 16 óra között a fővárosban, a napi járatszámuk vonalanként hat és huszonkettő közötti.

A szolgáltatás keretein több okból is változtatna Budapest. Egyrészt szeretné lefektetni a forgalomban részt vevő buszok műszaki színvonalának minimumát, másrészt egységes arculatot vezetne be a szektorban. A harmadik indok – ez talán a legnyomósabb –, hogy a főváros szerint a kitermelhető nyereséghez viszonyítva a mostaninál jóval nagyobb díjbevétel járna neki.

Első körben az tűnt a legmegfelelőbb jogi eszköznek, ha koncesszióba szervezik a szolgáltatást. A beszerzési eljárással a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító Kft.-t bízták meg. Három cég adott be ajánlatot: a Big Bus havi 41,7 millió forintot kínált, a Program Centrum és a Mr. Nilsz közösen 25 milliót, a Hop On Hop Off cég pedig 15 milliót. Az értékelés során a második ajánlat győzött. A főváros azonban úgy ítélte meg, nem sikerült megnyugtató módon alátámasztani, hogy a nyertesnek javasolt, de alacsonyabb koncessziós díjjal operáló Program Centrum és Mr. Nilsz közös ajánlatának milyen többletértéke van a nagyobb összeget kínáló Big Buséhoz képest. Ezért a Fővárosi Közgyűlés eredménytelennek nyilvánította az eljárást, s így került képbe a BKV.

Kerestük a közlekedési vállalatot, milyen elképzelései vannak a városnéző buszozásról. Ám csupán annyit reagáltak, hogy minden kérdésben, így ebben is együttműködnek a tulajdonos fővárossal.