Csökkenő forgalom, emelkedő árak

A NAV 2017. évi tranzakciós adatai alapján készült kiadvány a tavalyi adatok értelmezéséhez kapcsolódóan arra emlékeztet, hogy kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a Földet a gazdáknak! program 2015 őszi meghirdetése. A program keretében összesen 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel, ebből csaknem kétszázezer hektár talált gazdára. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, ez hektáronként mintegy 1,4 millió forint átlagos vételárat eredményezett, új árszintet szabva a piacnak. Az adatok értelmezésekor azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy az állami földértékesítés zöme a szántó művelési ágban történt.

Bár a 2016 őszén kifutott program hatása – az ügyletek egy részének tavalyi lezárása miatt – kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető, a 2016-os és 2017-es adatok összevetésekor mindenképpen meg kell említeni az állami földértékesítések bázisidőszakot érintő piaceltérítő hatását. Ez elsősorban a forgalom volumenének tavalyi látványos, 70 százalékos csökkenésében mutatkozik meg.

Az árak továbbra is emelkednek, tavaly országosan 6 százalékos volt a drágulás. A másfél évtizede tartó folyamatos értéknövekedéssel a termőföld az ingatlanpiac egyértelműen stabil befektetést hozó szegmense – szögezik le az OTP termőföld-értéktérképének szerzői.

A 6 százalékos átlagár-növekedés következtében alig maradt el az 1,2 millió forinttól a 2017-ben gazdát cserélő termőföldek hektáronkénti átlagára, és a 2016-os 1,135 millió forintról tavaly 1,199 millióra emelkedett a hektáronkénti ár. Az emelkedés üteme a felére esett vissza a 2016-oshoz képest, de így is voltak kiugró áremelkedések: a legjobban, 25 százalékkal a Békés megyei földek drágultak, de a két legalacsonyabb átlagárú megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 19, illetve 14 százalékos áremelkedést regisztráltak. Pest megyében, valamint négy dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Vasban és Zalában) 3 és 8 százalék közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt. A művelési ágak szerinti árvizsgálatok azt mutatják, hogy a 2016-ban a földárveréseken leginkább kelendő szántóterületek átlagára tavaly is nagymértékben, csaknem 10 százalékkal nőtt – áll a kiadványban. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg – a 2016-os csökkenés után – leginkább a szőlőterületek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

Az OTP kiadványából kiderül, hogy az egyes művelési ágakba tartozó területek megyénkénti árait összevetve két kategóriában is – az erdő és fásított területekben, illetve a kert-gyümölcsösben – Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az átlagár. A szántó Békésben, a gyep Győr-Moson Sopronban, míg a szőlő Veszprémben forgott a legmagasabb áron.

A forgalomcsökkenés abból is látszik, hogy míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a gazdát cserélő földterületek száma a tízezer hektárt, tavaly már nem akadt ilyen megye. A két véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol bő hatezer hektárt értékesítettek, valamint Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföldterület minden megyében csökkent tavaly. A Földet a gazdáknak! programban korábban legkeresettebb Fejér megyében 90 százalék feletti a visszaesés, azaz kevesebb mint tizedannyi terület cserélt gazdát tavaly, mint 2016-ban. Az országos forgalom 71 százalékát adják a szántók. Ebben a művelési ágban az éves forgalom 74 százalékkal csökkent tavaly. Szűkülés tapasztalható a többi művelési ágnál is: a gyepnél 62, a szőlőnél 41, a kert és gyümölcsös kategóriában 38, az erdőknél és a fásított területeken pedig 18 százalékos mértékben.

„Érdekes a lakáspiaccal összevetve egyszerűen csak értéknövelő befektetésként vizsgálni a két szegmenst: melyik hogyan teljesített az elmúlt években? Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan bőven kétszeresére, 125 százalékkal növelte értékét 2017-re. Ugyanezen idő alatt egy átlagos lakás harmadával, egész pontosan 30 százalékkal drágult. Nincs okunk feltételezni, hogy a közeli jövőben megállna a termőföldárak emelkedése, ami így továbbra is biztos befektetés maradhat” – értékelte a piaci helyzetet Szabó István, az OTP agrárterülettel foglalkozó ügyvezetőigazgató-helyettese.

Ismét Békés az élen

„Tavaly óta újra Békés megye a leg-

drágább 1,678 millió forintos hektárárral. Az elmúlt évben öt megye átlagos hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Heves és – a tavaly ideiglenesen már e szint felett lévő – Somogy. A legalacsonyabb Nógrád megye hektáronkénti átlagára: alig 700 ezer forint. A termőföldárak emelkedése lényegében másfél évtizede töretlen” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.