Harmincmilliárd forinttal nagyobb támogatást kapnának az önkormányzatok

A jövő évre vonatkozó költségvetési tervezet szerint az önkormányzatok a szerkezetet és a nagyságrendet tekintve szinte ugyanakkora összegből gazdálkodhatnak, mint az idén. Harmincmilliárd forinttal kapnak több támogatást, ennek egy részére – nagyjából húszmilliárd forintra – a garantált bérminimum és a minimálbér emelkedése miatt van szükség, valamint a különböző pótlékok fedezésére, az óvodai és bölcsődei ellátás finanszírozására fordíthatják a települések. A fennmaradó, körülbelül tízmilliárd forint pedig fejlesztési támogatás formájában érkezik hozzájuk.

„A települési önkormányzatok működése nagyjából 2000 milliárd forintba kerül jövőre is, további 1000 milliárd forintot beruházásokra fordítanak, 850 milliárdot pedig a bérekre. Az olyan, egyéb dologi kiadásokra, mint a közvilágítás és a közterületek fenntartása, 790 milliárd forintot költhetnek. Az államháztartástól kapott támogatás 950 milliárd forint lesz (ennek egy részét a költségvetési törvény biztosítja majd, másik része a különböző minisztériumoktól érkezik támogatás formájában), ami 30 milliárddal több, mint az idei költségvetésben” – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Elmondása szerint az önkormányzatok nagyjából 960 milliárd forintos iparűzésiadó-bevétellel számolhatnak, de ebből 750-800 milliárd forintot az állam beszámít a működési költségbe. Az önkormányzatok az egyéb működési bevételekből éves szinten nagyjából még plusz 360 milliárd forinthoz jutnak majd.

A helyi önkormányzatok jövőre több mint 737 milliárd forint támogatást kapnak a költségvetési tervezet szerint. Összehasonlítva a 2018. és 2019. évi javaslatokban meghatározott kiemelt előirányzatokat, az látszik, hogy jövőre egymilliárd forinttal többet adna a kormány a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására. Az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására csaknem kilencmilliárd forinttal több jutna jövőre. A köznevelési feladatok esetében azonban több mint hárommilliárd forinttal csökkentené a kormány a támogatás összegét a gyermeklétszám csökkenése miatt. A gyermekétkeztetés támogatására 300 millió forinttal kevesebbet szán, és több mint 200 millió forinttal az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatását is csökkentené. Az önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira is kétmilliárd forinttal kevesebbet szánna jövőre a kormány a tervezet szerint. A felhalmozási célú kiegészítő támogatásokat azonban több mint duplájára emelné: míg 2018-ra csak 24,7 milliárd forintot tervezett erre a célra, jövőre több mint 57,9 milliárd forintot különítene el rá. Ez a tétel dobja meg nagyobb mértékben az önkormányzatoknak szánt támogatásokat, mivel a működési költség tervezetei között alig kilencmilliárd forint a különbség.

„A települések beruházásainak zömét a Terület- és településfejlesztési operatív program és a Modern városok program teszi ki, ez összesen nagyjából 1000 milliárd forintos fejlesztés. Az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt a nagy adóerővel rendelkező települések hitelből tudják megoldani, amit majd aztán törlesztenek a bevételeikből. Ez azt eredményezi, hogy az önkormányzatok 140 milliárd forintos hitelállománya megemelkedhet 250-260 milliárd forintra is” – emelte ki Schmidt Jenő.