Tiszta haszon az Airbnb

A feketén airbnb-zők már nem úszhatják meg az elmaradt adó utólagos megfizetésével, hanem eho-t, szja-t és áfát is fizetniük kell. Emelt adóbírság, késedelmi pótlék, sőt a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt akár egymillió forintos mulasztási bírság is kiszabható rájuk. Ráadásul a tevékenységből származó, a NAV által becsült bevétel összegével szemben az adózóra hárul az ellenbizonyítás terhe.

Nem véletlenül szigorítottak a bejelentés nélküli szálláskiadás szankcionálási rendszerén, hiszen továbbra is burjánzik a területen az illegális tevékenység. A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs tapasztalatai szerint a hozamcsökkenés miatt ma egyre többen lépnek ki erről a piacról, vagy térnek át a hosszú távú lakáskiadásra, közben a sok új lakás tovább duzzasztja a területet. Már jobban nő az új kiadó férőhelyek száma, mint az új belépőké, és a budapesti vendégforgalom is alig bővül. Így a szállásdíjak stagnálnak, sőt esnek.

A szerencsevadász új belépők közül sokan bíznak az ellenőrzés megúszásában. Csak néhány hónapban gondolkodnak, és külföldi bankszámlával, esetleg paypalos fizetéssel kerülnék el, hogy szemet szúrjanak a NAV-nak. Az általuk okozott kár súlyos – mondja az egyesületi elnök –, mert a sokszor alákínálnak a piaci áraknak, ráadásul egy olyan, nagyon kis költésű réteget vonzanak a városba, amelyen senkinek sincs igazán haszna. A legnehezebb helyzetben a garzonok tulajdonosai vannak, akik egy rendkívül telített kategóriában mozognak. A budapesti Airbnb-kínálat zöme garzon és egyszobás lakás, amelyek között – piaci információk szerint – már 6-8 ezer forintos éjszakánkénti árak is vannak az átlagosan 12-15 ezer forintos árszinttel szemben.

Az apartmankiadók egyesülete is támogatja a terület kifehérítését. Schumicky Balázs szerint most az a nagy kérdés, hogy a szálláskiadás 18 százalékos áfája jövőre valóban 5 százalékra csökken-e, ugyanis egy jó helyen lévő, minőségi budapesti háromszobás lakással vagy két-három saját kisebb lakás üzemeltetésével a nyolcmillió forintos áfamentességi határt sokan át tudják lépni. Az aranykornak azonban vége: míg három éve egy 8,5 milliós garzonnal négymillió forintos bevételt is el lehetett érni, ma legalább 21-22 millióba kerül egy ekkora ingatlan, miközben az elérhető bevétel nem nőtt.