Lassul az agrárárak emelkedése

Az idén májusban 0,6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához képest, ez a növényi termékek árának 4,6 százalékos emelkedéséből, valamint az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze – közölte a KSH. A gabonafélék ára egy év alatt 10, a zöldségeké és a gyümölcsöké pedig 7,9 százalékkal lett magasabb. A burgonya 3,7 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a tárolt burgonya ára 16 százalékkal esett, az újburgonyáé pedig 68 százalékkal nőtt. Az élő állatok ára 9,1, az állati termékeké 0,6 százalékkal csökkent. Emögött többek között a sertés felvásárlási árának 20, a tejének 0,7 százalékos esése, továbbá a tojás 2,2 százalékos drágulása állt.

„Jól látható, hogy mérséklődik a mezőgazdasági termelői árak emelkedési üteme, hiszen a május előtti három hónap 4,5, 2,5, illetve 1,2 százalékos növekedése után következett a most közzétett 0,6 százalékos emelkedés” – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője. A növényi termékek árának emelkedése még mindig felfelé, az állatok és állati termékek árának csökkenése pedig lefelé húzza az árakat, de mindkettő hónapról hónapra csökkenő ütemben.

A gabonafélék 10 százalékos drágulását az olajos magvak ugyanekkora árcsökkenése kísérte. A szakértő arra számít, hogy a trendek hatásaként például a tej literenként 93 forintos májusi ára az idén elég korán elindul fölfelé. A sertéspiacon a májusi 20 százalékos árcsökkenés óta kicsit nőttek az árak, ami a német piaci hatásoknak és annak köszönhető, hogy alábbhagyott a sertéspestis miatti pánik. A stabilitáshoz fontos lenne, hogy a házisertés-állományt sikerüljön megvédeni a kórtól, illetve hogy Németországban minél később jelenjen meg a vírus. Addig viszonylag konszolidált lesz a piac a tartós hiány miatt.

Fórián Zoltán szerint júniusban tovább mérséklődik az agrárárak emelkedésének üteme, esetleg el is tűnik a drágulás. Érdekes, hogy a termékláncon belül az év eddigi részében a fogyasztói árak nőttek leginkább – 4 százalékkal –, míg az infláció 2,3 százalékos; az élelmiszeripar belföldi eladási árai 2,8 százalékkal nőttek, a mezőgazdasági termelői árak növekedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Azaz a kereskedelem a több hónapja tartó élénkülő keresletre képes inflációerősítő árrésnöveléssel reagálni, ez korábban nem volt jellemző.

Hazai alapanyagra várnak a vágóhidak

Továbbra is nagyon differenciáltan változik az állatállomány létszáma – mondta Fórián Zoltán. A szarvasmarha-állomány hosszabb ideje stabilan bővül, ezen belül a tehenek száma nőtt is négyezerrel. Ez azért is érdekes, mert közben sem a tej, sem az élő marha ára nem nevezhető magasnak. A magas támogatások miatt nőhetett az állomány. Ugyanakkor a sertések 2,9 milliós darabszáma a tavalyinál 50 ezerrel nagyobb, de a decemberitől 14 ezerrel elmarad. Kedvező, hogy a kocaállomány bővült (a KSH adatai szerint), jelezve, hogy van lehetőség az állomány növekedésére, ehhez azonban arra is szükség van, hogy ne legyen súlyos a krízis a sertéspestis miatt. Szintén biztató, hogy beruházások folynak a sertésszektorban, a vágóhidaknak pedig szükségük van alapanyagra, amelynek nagy részét most külföldről szerzik be.