A nők 40 százaléka dolgozik az állami vagy önkormányzati szférában, míg a férfiaknak csak 26 százaléka. A vezetői foglalkozásokban az átlagnál nagyobb a különbség: a felső és középvezető nők 55 százaléka a közszférában dolgozik, míg a férfiaknak csak 33 százaléka.
Vagyis a férfiak nem csupán magasabb arányban vannak jelen a vezetői pozíciókban, de jellemzően a magasabb kereseti, illetve előrelépési lehetőségeket kínáló magánszférában tevékenykednek. Az alsó szintű vezetők és az alkalmazottként dolgozó magasan képzett értelmiségiek esetében már kiegyenlítettebb a nemi arány, míg a nők egyértelműen felülreprezentáltak az alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok között
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal mikrocenzusának elemzéséből, amely a 2011-16 közötti időszakot vizsgálta.
A felső és a középszintű vezetők aránya nem érte el a 3 százalékot. A rétegen belül az alkalmazottként dolgozók száma és aránya kismértékben növekedett, a nagyvállalkozók, munkáltatók csoportjai lényegében nem változtak. Bővült viszont a magasan képzett értelmiségiek és beosztott hivatalnokok rétege, 2011-hez képest 1 százalékpontos növekedéssel 8 százalék fölé emelkedett a részarányuk. Az alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek rétege mintegy 2 százalékpontos növekedéssel 19 százalékot képviselt 2016-ban a foglalkoztatottak körében. A növekedést szinte kizárólag az alsó szintű vezetők létszámának megduplázódása okozta.
A legnagyobb létszámú, tevékenységét illetően heterogén összetételű egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak rétege aránya 25-ről 23 százalékra csökkent. Ezen belül az egyéb technikusi, valamint az irodai foglalkozásúak aránya alig változott. A szakképzett kereskedelmi foglalkozásúak a létszámnövekedés ellenére is veszítettek részesedésükből; 4,3 százalékuk külföldi telephelyen dolgozott, ami ebben a népes alrétegben 16 ezer főt jelent. A szolgáltatási foglalkozásúak száma és aránya viszont jelentősen csökkent, arányuk 2 százalékponttal 9 százalékra esett vissza.
A tulajdonosi középosztály, vagyis a kisfoglalkoztatók és önálló vállalkozók csoportjainak részesedése összességében visszaesett. A csökkenés nem érintette a mezőgazdasági vállalkozásokat, a másokat foglalkoztató nem mezőgazdasági vállalkozók körében némi növekedés volt érzékelhető. Mérséklődött viszont a kevésbé stabil, bizonytalanabb helyzetű egyéni vállalkozók aránya, részesedésük összességében 9 százalék alatti.
Az egyszerű munkát végzők aránya bővült
A szakképzett ipari munkások rétege kicsit erősödött 2011-2016 között, különösen a közvetlen termelésirányítók alrétege bővült. A növekedéshez jelentős mértékben járult hozzá a külföldi munkavégzés, a külföldi telephelyen foglalkoztatottak aránya a rétegen belül 5,4 százalék volt.
A külföldi munkavégzés az egyéb szakképzett ipari foglalkozásúakra (például fémmegmunkálók és építőipari szakemberek) volt leginkább jellemző, 6,1 százalékuk az országhatáron túl dolgozott. A betanított munkások aránya a mezőgazdasági foglalkozásúak kivételével minden alrétegben stagnált vagy némileg csökkent. A külföldi munkavállalás ebben a csoportban is népszerű, különösen a betanított ipari foglalkozásúak, valamint a gépkezelők és összeszerelők között. A szakképzett és betanított munkások köre 2001-hez képest jelentősen csökkent. Ugyanakkor a szakképzetlen munkát végzők csoportja tovább bővült, tavalyelőtt a foglalkoztatottaknak már 9,7 százaléka tartozott ide, közülük 3,1 százalék külföldön vállalt munkát.
A nem mezőgazdasági tevékenységet végző önállók csoportjában 2001 óta 7, a mezőgazdasági egyéni vállalkozók körében pedig 8 százalékponttal növekedett a nők aránya. Jelentős nőtöbblet jellemzi az irodai, szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúakat, míg a képzett ipari foglalkozásúaknál a férfiak vannak túlnyomó többségben.
Az egyszerű, szakképzetlen munkát végzők csoportjában, a korábbi időszakhoz hasonlóan, a nők vannak többségben. A foglalkozási szerkezet lényeges változása a szolgáltatói szektor bővülése, valamint az, hogy az egyéb technikusi, irodai, kereskedelmi, illetve szolgáltatási csoportba tartózók körében egyre több a fiatal munkavállaló. A nőknél a szakképzetlenek aránya felülreprezentált az idősebb korosztályokban, a fiatalabb korcsoportokban rendre kisebb súllyal vannak jelen. A férfiaknál inkább fordított tendencia azonosítható, a legfiatalabbak, vagyis a 15–29 évesek körében a legmagasabb a szakképzetlen munkások aránya. Az egyszerű munkát végzők aránya összességében jelentősen bővült a 2000-es évek eleje óta, ami mindenekelőtt a szakképzetlen férfiak beáramlásának köszönhető.
