Az alapmutatók tükrözik jól az infláció trendjét
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árindexe a hivatalos inflációs mutató, ám ebben számos olyan tényező hatása tükröződhet, amely csak átmeneti, az alapmutatók viszont kiszűrik ezeket – közölték a Világgazdaság kérdésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztályán. A fő inflációs mutató továbbra is az első számú tényező a monetáris politikában, többek között a jegybanki cél meghatározásánál is ezt alkalmazzák világszerte, ám a középtávú inflációs nyomás meghatározásakor az átmeneti hatások az alapfolyamatok vizsgálatánál figyelmen kívül hagyhatók.
Fotó: VG/Kallus György
Az alapmutatók feladata, hogy az inflációs folyamatokon felül további információval segítsék a monetáris politikai döntéshozatalt – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Emellett a jegybank a folyamatok más szemszögből történő megvilágítására is használja az indikátorokat. Regős szerint a monetáris politikai intézkedések nem azonnal, hanem másfél-két év késéssel hatnak az inflációra, az alapmutatók viszont kiszűrik azokat az átmeneti hatásokat, amelyekre nincs ráhatása az MNB-nek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ezt azzal egészítette ki lapunk érdeklődésére, hogy az MNB alapmutatói jól tükrözik a valós trendinflációt.
Jelenleg elsősorban a dohánytermékek jövedékiadó-emelése és a magas üzemanyagár az oka annak, hogy a fő inflációs mutató jelentősen meghaladja az alapmutatók értékét.
Suppan hangsúlyozta: mivel ezeket nem a valós hazai piaci keresleti-kínálati folyamatok határozzák meg, ezért célszerű a hasonló termékektől megtisztítani a fő inflációs számot.
Az EU-n belül a harmadik legmagasabb a magyar infláció
Emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben júliusban az Eurostat pénteken közölt adatai szerint. A legjelentősebben Romániában, Bulgáriában és Magyarországon nőttek a fogyasztói árak múlt hónapban.
Az alapmutatók lassan megközelíthetik a fő inflációs adatot – véli a Takarékbank elemzője. A dohánytermékek jövedéki adójának további emelése inkább felfelé húzza a fő számot, az üzemanyagok árának alakulását pedig a nemzetközi trendek és a dollárárfolyam határozza meg. Suppan Gergely szerint ha nem lesz újabb markáns üzemanyagár-emelkedés, akkor a bázishatások miatt az év végére és a jövő év közepére csökkenhet a fő inflációs szám, így közeledhet a két mutató egymáshoz.
Regős Gábor ezt úgy részletezte, hogy például
a maginflációban nem szerepel az üzemanyagár, a keresletérzékeny termékek inflációja nem tartalmazza a feldolgozott élelmiszerek árát, ezek a termékek az átlagnál jobban drágultak az elmúlt hónapokban.
A Századvég szakértőjének prognózisa szerint a fő inflációs adat és az alapmutatók közötti olló zárulhat a következő időszakban, ugyanis ezek középértéke hosszú távon a fogyasztói árindexhez közelít, vagyis a 3 százalékos jegybanki cél körül alakulhat. Úgy látja, az MNB célja az, hogy az infláció legyen 3 százalék, ne pedig az alapmutatók.
Átmeneti lehet csupán az inflációs csúcs
A Commerzbank álláspontja szerint a vártnál hamarabb szigoríthat a Magyar Nemzeti Bank. A laza monetáris politika már nem képes hatékonyan alacsonyan tartani a hozamokat, viszont a forint gyengüléséhez vezet.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasó
