Bár jelen állás szerint a 2014–2020-as uniós ciklushoz képest a 2021–2027-es időszakban csaknem 30 százalékkal kevesebb forrás juthat Magyarországnak, a végső összeg megállapítása további gazdaságdiplomáciai alku tárgya.
Sikeres érdekérvényesítés esetén várhatóan 15-20 százaléknál nagyobb mértékben nem csökken az Európai Bizottság által jóváhagyott finanszírozás
– mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Emlékeztetett, hogy minden bizonnyal kedvezőbb lesz a végeredmény annál a 17,9 milliárd eurós, azaz mintegy 5800 milliárd forintos fejlesztési keretnél, amelyről az uniós testület előzetes tájékoztatást adott.
A fejlesztéspolitikai szakértő szerint azonban a 2021–2027-es ciklus pontos tervszámainak ismerete előtt, már idén ősszel érdemes elkezdeni megtervezni a forrásfelhasználás sarokpontjait. Jelezte, hogy
a 2004-es európai uniós csatlakozás óta eltelt eddigi három – 2004–2006-os, 2007–2013-as és 2014–2020-as – fejlesztési időszakban a Magyarország rendelkezésére álló EU-s forrás jelentős része „betonra ment el”, vagyis az infrastruktúra-fejlesztést, elsősorban az útépítést szolgálta.
Essősy Zsombor szerint erre szükség is volt, de a következő hétéves időszakban az egyes operatív programokat már úgy célszerű összeállítani, hogy egytől egyig illeszkedjenek a versenyképesség- és hatékonyságnöveléshez. Mint mondta, a 2020 utáni súlypontáthelyezés jegyében már nem a gépvásárlásra és az üzemcsarnok-építésre kell fókuszálni, hanem arra, hogy a munkaerő cégmérettől és ágazattól függetlenül az eddiginél jóval hatékonyabb legyen. Mostantól tehát az „emberek agyába kell fektetni” a pénzt. Márpedig a humán tőkét elsősorban képzéssel és egészségmegőrzéssel lehet fejleszteni – húzta alá.
Végeredményben minden egyes munkavállalónak – a kőművestől az adminisztrátoron át a tanárig – produktívabbnak kell lennie a MAPI vezérigazgatója szerint. Előremutató példaként említette, hogy ahol egy építkezésen eddig öten falaztak, ott ma már a modern gépek használatával ketten is elvégzik ugyanazt a munkát, de az élelmiszer-kiskereskedők is multifunkciós kollégákat keresnek: ha épp nem áll sor a kasszánál, a pénztáros ellátja a holtidőben a raktáros és az árufeltöltő feladatait is. Essősy szerint ez a két eset is azt mutatja, hogy ezután sem kell 8 helyett 10-12 órát dolgozni naponta, az egységnyi időben azonban az eddigi másfél-kétszerese is lehet a hatékonyság.
A 2021–2027-es ciklus egyik fontos kérdése lehet a szakértő szerint, hogy maradjon-e a jelenlegi pénzelosztási rendszer. Úgy látja,
ha már úgyis nő a kombinált termékek, azaz a hitellel együtt kínált támogatások szerepe. Elvi akadálya nincs annak, hogy valódi piaci verseny mellett aktivizálja a kormányzat ezen a téren is a pénzintézeteket – tette hozzá.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
