Megéri az információ-kommunikáció szektorban dolgozni

Budapesten a pénzügyi szolgáltatást végzők keresték a legtöbbet a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül, átlagosan nettó 443 ezer forintot az első fél évben, ellenben a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottaknak be kellett érniük 142 ezer forinttal havonta. Az információ és kommunikáció szektorban dolgozók havi nettó jövedelme megközelítette a 400 ezer forintot a fővárosban, a tudományos-műszaki tevékenységet végzők is több mint 350 ezer forintot vittek haza. A vendéglátásban dolgozók bére nem érte el a 160 ezret, az építőiparban munkálkodók markát pedig nem ütötte 200 ezer forint, hanem 195 ezer – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

Győr-Moson-Sopron megyében a legjobban az információ-kommunikáció ágazatban lehetett keresni, átlagosan nettó 273 ezer forintot,

nem sokkal maradt el ettől az ipar, ami havonta 267 ezer forintot hozott a konyhára az ott dolgozóknak. A vendéglátásból élők 124 ezer forintot vittek haza, az építőipari alkalmazottak 150 ezret.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében toronymagasan vezetett az információ-kommunikáció szektor a csaknem 319 ezer forintos nettó kereseti átlaggal,

a második helyen lévő iparban 220 ezret lehetett keresni, a képzeletbeli dobogóra még az oktatás fért fel, alulról súrolva a 200 ezer forintot. Az egészségügyben dolgozók nettó keresete éppen hogy elcsípte, átlagosan, a nettó 100 ezer forintot, a vendéglátásban dolgozók 22 ezerrel kaptak többet, az építőiparban munkálkodók pedig 139 ezer nettóból gazdálkodhattak havonta.

Békés megyében is az információ-kommunikáció szektor alkalmazottjai jártak a legjobban, csaknem 232 ezres jövedelmükkel, ott a pénzügyi szolgáltatás következett, átlagosan 206, majd a közigazgatás 203 ezer forintos átlagos nettó keresettel.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak 161 ezer forint volt a bérük, az egészségügyben dolgozóknak 119, a vendéglátásból élőknek pedig 115 ezer forint, átlagosan, havonta.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is az információ-kommunikáció vitte a prímet; 223 ezer forintot lehetett keresni ezzel a munkával, a második helyet „mellbedobással” szerezte meg a 198 ezres nettó átlagfizetésű oktatás a 197 ezret adó közigazgatással előtt. Az egészségügyben dolgozók még 99 ezer forintot sem vittek haza, havonta, átlagosan, de nem kényeztették el az adminisztratív szolgáltatásból élőket (112 ezer) vagy a vendéglátásban dolgozókat sem (123 ezer).

Budapest

393

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

319

Győr-Moson-Sopron megye

273

Békés megye

232

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

223

Heves megye

215

Forrás: KSH

Heves megyében az ipar állt az első helyen; 246 ezer forintos nettó átlagkeresettel, követte a közigazgatás (219 ezer), majd az információ-kommunikáció (215 ezer). Az építőipari illetve a vendéglátóipari alkalmazottak is 126 ezret kaptak kézhez, az egészségügyben dolgozók pedig 136 ezer forintot, átlagosan.

Fejér megyében „fényévekkel” vezetett a művészet és a szabadidős tevékenység, amellyel nettó 398 ezer forintot lehetett összegürizni, míg a második helyezett pénzügyi szolgáltatásban 269 ezer az átlagkereset.

A vendéglátásban 130 ezer, az építőiparban 149, az egészségügyben pedig 167 ezer forint jutott átlagosan a munkavállalóknak.

Baranya megyében a pénzügyi szolgáltatást végzők nettó átlagkeresete 263 ezer forint volt ez év első felében a KSH adatai szerint, az oktatásban dolgozóké 231 ezer forint. A legkevesebbet az egészségügyi alkalmazottak vittek haza, 105 ezer forintot, a vendéglátóiparban dolgozók 128 ezret, az építőiparban munkálkodók pedig 133 ezer forintot, átlagosan, havonta.