Szerbia még a Nemzetközi Valutaalapra támaszkodik

Az 1999-es NATO-bombázás és az azt megelőző embargós időszak után Szerbia gazdasága 2001–07 között gyors ütemben bővült. A legjobb eredményt 2004-ben mérték, amikor a GDP növekedése 8,2 százalékos volt, 2007-ben pedig 7,1. 2005-ben 6 százalék, 2006-ban 5,6, de még a krízis kitörésének évében, 2008-ban is 5,6 százalékos volt a bővülés üteme.

A lakosság és a kormány is elbizakodottá vált ebben az időszakban.

Egyre többen vettek fel hiteleket, mivel a bérek évi mintegy 10 százalékkal nőttek, s mindenki úgy tekintett a jövőbe, hogy a javulás mértéke is tovább fokozódik majd.

2008 őszén a kormány tagjai többször is azt nyilatkozták, hogy Szerbiát az Amerikából kiinduló gondok nem érinthetik.

Ahogyan a térség más országait, úgy déli szomszédunkat is elérték azonban a gazdasági válság továbbgyűrűző hullámai, de kellett néhány hónap, mire érezni lehetett igazi hatásukat. A foglalkoztatottak számának 5,6 százalékos csökkenését először 2019-ben, az áprilisi adatokból lehetett látni. Ugyanezen év végéig pedig a GDP 4 százalékkal maradt el az előző évitől. 2008-ban az államadósság GDP-arányosan mindössze 25 százalékot tett ki, majd ez az arány is fokozatosan emelkedett, és 2016-ban elérte a 75,5 százalékot. Ám az utóbbi két esztendőben ismét csökkenő tendenciát mutat, mára sikerült 60 százalék alá szorítani.

Az említett két évben az ország gazdasága kilábalt a recesszióból, 2016-ban 2,8 százalékkal bővült az össztermék, 2017-ben pedig 1,9 százalékkal.

A tavalyi értéket 3 százalék felettire tervezték, de mivel a mezőgazdaság részaránya még mindig viszonylag nagy, a kedvezőtlen időjárás, az aszály közbeszólt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2008-ban, az év vége előtt 518 millió dolláros készenléti hitelről állapodott meg Szerbiával, hogy az ország leküzdje a globális pénzügyi válság hatásait. Ezután egy 3 milliárdos, majd egy 1,2 milliárdos készenléti hitelmegállapodást is aláírtak. Utóbbi idén év elején járt le, s Szerbia a pénzt nem használta fel, az IMF megítélése szerint pedig sikeresen hajtotta végre az általa ajánlott reformokat, megszorító intézkedéseket.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja