Egész ország eshet a mesterséges intelligencia áldozatául – nagyhatalom voltak, de ezt már nem bírják ki
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA mesterséges intelligencia körüli befektetési őrület már nemcsak a technológiai szektort, hanem a teljes világgazdaságot veszélyeztetheti – erre figyelmeztet legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentésében a Bank of England. Az brit jegybank szerint egy jelentős MI-piaci korrekció akár recesszióba is taszíthatja az Egyesült Királyságot, miközben a kockázatok világszerte egyre gyorsabban halmozódnak.
A Bank of England legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentése szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések olyan mértékben felpörögtek, hogy egy esetleges piaci korrekció már nem csupán a technológiai vállalatokat, hanem a teljes gazdaságot is megrázhatja.
A jegybank számításai alapján egy jelentős MI-részvénypiaci visszaesés akár 2,2 százalékkal is csökkentheti az Egyesült Királyság GDP-jét.
Andrew Bailey jegybankelnök szerint a pénzügyi piacokat egy úgynevezett „hármas csapás” fenyegeti:
- Az első kockázat, hogy a befektetők túl nagy összegeket helyeztek MI-hez kapcsolódó részvényekbe.
- A második, hogy a mesterséges intelligencia gyakorlati elterjedése lassabb lehet annál, mint amit jelenleg sokan várnak.
- A harmadik pedig az a bizonytalanság, hogy hosszú távon valójában mely vállalatok lesznek az MI-forradalom valódi nyertesei.
A jegybank szerint továbbra is nagy az esélye egy hirtelen részvénypiaci korrekciónak. Bailey ugyanakkor nem tartja indokoltnak új szabályozások bevezetését, mert szerinte a hatóságoknak előbb mélyebben meg kell érteniük, milyen pénzügyi stabilitási következményekkel járhat az MI-szektor robbanásszerű növekedése.
A jelentés rámutat arra is, hogy az elmúlt hónapokban a fedezeti alapok jelentős összegeket fektettek félvezetőgyártókba és más MI-hez kapcsolódó vállalatokba. Közben az MI-cégek súlya az amerikai S&P 500 részvényindexben rendkívüli mértékben megnőtt: míg 2022-ben az index értékének körülbelül egynegyedét adták, mára már nagyjából a felét képviselik.
A brit lakosság is belesétált a csapdába
A Bank of England szerint a lakossági befektetők is hozzájárultak az árfolyamok gyors emelkedéséhez, mivel egyre többen helyezik megtakarításaikat részvénypiaci befektetésekbe. Külön aggodalomra ad okot a tőkeáttételes tőzsdén kereskedett alapok, az úgynevezett leveraged ETF-ek gyors terjedése, amelyek jelentősen felerősíthetik a piaci mozgásokat.
Bár a brit részvénypiac közvetlenül jóval kisebb mértékben függ az MI-vállalatoktól, a jegybank szerint egy amerikai technológiai részvényzuhanás gyorsan átterjedhet a világ többi piacára is. Ez nemcsak a befektetőket érintené, hanem a gazdasági növekedést és a pénzügyi rendszert is.
A modellezés szerint a várható gazdasági veszteség mintegy 36 százalékát a részvénypiacok esése okozná, míg közel a felét a kötvénypiacokon kialakuló turbulencia.
A jelentés egy kevésbé ismert veszélyre is felhívja a figyelmet. Az MI-ökoszisztémában egyre gyakoribbak az úgynevezett önmagukat erősítő tőkekörök: nagy technológiai vállalatok MI-cégeket finanszíroznak, amelyek a kapott pénzből ismét ugyanazon technológiai vállalatok termékeit és szolgáltatásait vásárolják meg. Ez a rendszer felfelé hajtja a növekedést, de egy negatív piaci fordulat esetén egyszerre több vállalat eredményét is jelentősen ronthatja.
A beruházások mérete is történelmi léptékűvé vált. A Bloomberg adatai szerint tavaly december óta a piac várakozása az MI-óriásvállalatok 2028-as tőkekiadásaira kevesebb mint 600 milliárd dollárról több mint 1000 milliárd dollárra emelkedett.
Soha nem látott felvásárlási hullám: dollárszázmilliárdokért kelnek el az áramszolgáltatók, hogy táplálják az AI-központokat
A mesterséges intelligencia már nemcsak a technológiai cégek, hanem az energiaszektor működését is teljesen átírja. Az amerikai energiaszektorban rekordot döntöttek az áramszolgáltatókat érintő felvásárlások, miközben az AI-adatközpontok energiaigénye soha nem látott beruházási hullámot indított el. Egyre többen attól tartanak, hogy a fejlesztések költsége végül a fogyasztók villanyszámlájában jelenik meg.
A Bank of England arra is figyelmeztet, hogy az adatközpontok finanszírozása egyre inkább hitelből történik. A Morgan Stanley becslése szerint 2026 és 2028 között az új adatközpontok külső finanszírozási igényének több mint felét adósságból fedezhetik, ebből mintegy 700 milliárd dollárt a magánhitelpiac biztosíthat. Ez tovább növelheti a pénzügyi rendszer sérülékenységét.
Az MI-fejlesztők finanszírozási szerkezete ráadásul egyre összetettebb. A jelentés szerint olyan vállalatok, mint az OpenAI vagy az Anthropic, tavaly év végén még az amerikai befektetési kategóriájú vállalati adósságállomány mindössze 3 százalékát tették ki, májusra azonban ez az arány már 15 százalékra nőtt.
A jegybank szerint a különböző finanszírozási csatornák miatt a pénzügyi intézmények számára egyre nehezebb felmérni, mekkora közvetlen és közvetett kitettségük alakult ki az MI-szektor felé.
A jelentés végül az infrastruktúra oldaláról is komoly veszélyeket említ. A mesterséges intelligencia működéséhez szükséges chipek, adatközpontok és villamosenergia-ellátás iránti kereslet robbanásszerűen nő. Ha ezek közül bármelyik területen ellátási zavar alakul ki, az jelentősen lassíthatja az MI-ipar fejlődését és a befektetők által várt bevételek növekedését. A kockázatot tovább fokozza, hogy számos kulcsfontosságú technológia és alapanyag néhány országban, illetve néhány nagyvállalatnál koncentrálódik.
A nagy AI-sztori: kockás papírral nem lehet AI-forradalmat nyerni – nagyot bukhatnak a magyar cégek
A mesterséges intelligencia körüli kommunikáció ma még egyszerre túlzó és hiányos: sokan csodaként tekintenek rá, miközben a vállalatok jelentős része még az alapvető digitális működésben is lemaradásban van. A nagy AI-sztori új adásában Mucsányi Marianna, az AI Summit főrendezője arról beszélt, hogy az AI már nem távoli technológiai ígéret, hanem olyan üzleti kérdés, amelyben a magyar cégeknek most kellene lépniük. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
