A vasút kiaknázásában reménykedhet Budapest
Budapest jövőjéről ült le egymással beszélgetni Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője és Vörös Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója. Böszörményi azt emelte ki, hogy a magyar főváros 1910-ben Chicago után a világ második leggyorsabban fejlődő városa volt, ma pedig egyebek mellett azért nem tudja tartani a lépést, mert nincs megfelelő vállalkozói rétege. Az észt Tallinn városát hozta példának, ahol tízezernél is több startup működik, miközben Budapesten ugyanez legfeljebb néhány száz. Azt mondta: a Design Terminal elsődleges célja, hogy erősítse a vállalkozói ökoszisztémát, ennek érdekében ösztöndíjat hoznak létre.
Vitézy Dávid azt hangsúlyozta, hogy a városfejlesztés egyik leglényegesebb eleme a közlekedés, ezen belül is a vasút. Szerinte, miközben száz éve a vasút meghatározta Budapest szerkezetét, mostanra akadályt látnak benne. Úgy értékelt, hogy a befektetés a közlekedésbe nettó gazdasági haszon, amely forintosítható az ingatlanárak alakulásában és az időmegtakarításban is. A problémát abban látja, hogy nem történt meg a vasút integrálása a tömegközlekedési hálózatba, a vonatok nem ott állnak meg, ahol kellene (például Káposztásmegyer, Müpa, Infopark, Népliget), a fejpályaudvarok mostani keretek közötti üzemeltetése indokolatlan. „Értem, hogy annak idején a szénrakodáshoz kellett a hely, de ma többhektárnyi területet foglalnak el teljesen feleslegesen. A Déli pályaudvar akkora, mint a budai várnegyed” – mondta. Szerinte a Nyugati és a Déli pályaudvar alagutas összekötése és a körvasút felélesztése elsődleges, a szükséges vasúti pálya kiépítésével a Széll Kálmán térről negyed órán belül elérhető lenne a Liszt Ferenc repülőtér.
