Árak
Magyarországon egyre drágább minden
A 2000-2017 közötti időszakban az átlagos az EU-ban 1,8 százalék volt – derül ki az Eurostat Key figures on Europe című kiadványából. A legnagyobb mértékű infláció Romániában volt (éves szinten 7,8 százalék). Az EU-s átlag több mint kétszeresére emelkedtek az árak Magyarországon, Lettországban és Bulgáriában.
Fotó: Eurostat
A legalacsonyabb áremelkedést 2000 és 2017 között Írországban, Franciaországban és Svédországban mérték, ahol az átlagos éves infláció csak 1,5 százalék volt.
Az éves inflációs ráta azonban 2017-ben sokkal alacsonyabb volt: például Lettországban és Észtországban 3,7 százalékról bekúszott 1 százalék alá, de Finnországban (0,8 százalék), Cipruson (0,7 százalék) és Írországban (0,3 százalék) is meglehetősen alacsony volt.
Élelmiszerre költünk a legtöbbet
Az EU-s háztartások 2016-os költségvetésük
Fotó: Eurostat
Az EU 28 tagállama közül Dániában a legmagasabbak az árak, amelyek az uniós átlaghoz képest 41 százalékkal magasabbak. A legalacsonyabb árak Bulgáriában vannak, ahol az árszínvonal az uniós átlagnál 57 százalékkal alacsonyabb.
Oktatás
Szinte minden gyerek angolul tanul
Ahogyan az ábrán is látható, a tagállamok általános iskoláiban 5 diákból 4 tanul angolt idegennyelvként. Közelebbről nézve ez a diákok 80,6 százalékát, vagyis 18 millió angolul tanuló kisiskolást jelent. Nagyon kevesen tanulnak az angol mellett másik idegennyelvet, amennyiben mégis, akkor a legtöbben a németet választják – 0,7 millióan.
Érdekes, hogy a középiskolákban jóval többen tanulnak nyelveket, ráadásul egészen más arányban, mint az általánosban: a közel 17 millió angolt tanuló mellett már felzárkóznak a francia (4.6 millió) és a német (3 millió) szakosok.
2016-ban a tagállamok tanulóinak majdnem fele tanult kettő vagy több idegennyelvet.
A legmagasabb arányt Luxemburgban, Finnországban és Romániában mérték, ahol átlagosan 5 diákból több mint 4 tanult legalább két nyelvet – a román diákok 97,2 százaléka tanult legalább két idegennyelvet, ezzel szomszédunk vezeti a vonatkozó rangsort.
A magyar fiatalok korán kilépnek az oktatási rendszerből
Azok, akik korán befejezik a tanulást nagyobb valószínűséggel kényszerülnek szembe nézni a szegénységgel, munkanélküliséggel, a társadalmi kirekesztettséggel, vagy a rossz egészségi állapottal. Ezért az EU azt tűzte ki céljául, hogy a korai lemorzsolódók arányát 2020-ra 10 százalék alá csökkenti a jelenlegi 10,6-ról.
2017-ben a fiatal férfiak nagyobb arányban (12,1 százalék) léptek ki korán az oktatásból, mint a fiatal nők (8,9 százalék), ez alól kivételt képez Magyarország, ahol az uniós átlaghoz képest éppen fordítva történik mindez – hazánkban a lányok előbb hagyják ott az iskolát, mint a fiúk.
Fotó: Eurostat
Közlekedés
Még mindig rengeteg a régi autó
2016-ban 258 millió személygépkocsit tartottak nyilván az EU útjain. A legmagasabb arányban Luxemburgban tartanak autót, ahol 1 ezer lakosra 660 autó jut. Magyarországon ez a szám 300-400 közé tehető.
Az újabb autók általában kevésbé környezetkárosítóak, jobb üzemanyag-fogyasztással és alacsonyabb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, emellett szépen növekszik az elektromos/hibrid járművek aránya is. 2016-ban az EU összes személygépkocsijának csaknem fele (47,4 százalék) legalább 10 éves volt, szemben a két évnél nem öregebbeknél (11,7 százalék).
Egyre többen repülnek
A légi úton közlekedő utasok összlétszáma 2016-ban elérte a 973 milliót, amely 2008 óta csaknem 22 százalékos növekedést jelent.
2016-ban az utasok csaknem fele (47 százalék) a tagállamokon belül repkedett,
míg 35,6 százalék a tagállamokon kívül, másik kontinensre viszont csak az utazók ötöde repült.
Magyarországon idén augusztusban lépte át először a 110 ezer gépet a forgalom. Ez kétszerese volt az előrejelzettnek és háromszorosa az európai átlagnak.
Turizmus
Magyarország a legjobbak között
A legfrissebb statisztikai adatok szerint az unióban 41 olyan régió volt, amelynek mindegyike elérte a szálláshelyeken töltött 15 millió vendégéjszakát.
A legnépszerűbb úti célok a Kanári-szigetek, Katalónia és a horvátországi adriai térség voltak, de nem panaszkodhatunk mi sem, ugyanis
Budapest is a legmagasabb kategóriába tartozik.
Hazánkban szintén szép turisztikai eredményt ért el a nyugat-magyarországi régió is, ahol 5-7,5 millió vendégéjszakát töltöttek a turisták.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek az EU regionális és kulturális identitásának fontos tényezői, s ez leginkább a természeti- és éghajlati adottságok változatosságának tudható be.
Fotó: Eurostat
2017-ben 312 millió tonna gabonafélét termeltek az unió 28 tagállamában – Franciaország adja a teljes termelés 22 százalékát. Burgonyából 62 millió tonna termett, a listát itt Németország vezeti közel 19 százalékos részesedéssel. Ugyancsak a németek a listavezetők a sertéshús-feldolgozásban (a teljes termelés 23 százalékát adják), míg a lengyelek a baromfihús-feldolgozás terén jeleskednek (17,6 százalék).
