Nagy szükség van még csapadékra

Ahol 10 milliméternél több csapadék esett a hét elején, ott nagy lökést kaphat az ősszel elvetett növénykultúrák fejlődése, ahol ennél kevesebb, ott ez az eső még nem hatott, ezt gyakorlatilag elfújta a szél. Minde­nütt igaz azonban, hogy a földeknek nagy szükségük van a vízre, de az is, hogy az őszi búza nincs elkésve a fejlődésben” – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke.

Az ősz eddig eltelt időszaka kifejezetten aszályos volt, a talaj kiszáradt, a földekből október közepére már két hónapnyi csapadék hiányzott. A Duna vízszintje is rekordalacsonyra apadt, ami a gabonaszállítást is lehetetlenné tette. „Gyakorlatilag porba vetettek a termelők, de a tervezett őszibúza-vetésterület 80 százalékán végeztek a munkával” – mondta lapunknak Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Mivel nagyon korai volt a betakarítás, a vetési munkák is előrébb járnak a szokásosnál. A GOSZ-elnök szerint egy normál évhez képest egy hónappal előrébb járnak a búzatermelők, úgyhogy még semmi sem dőlt el, egy csapadékosabb időszak még nagyot javíthat az őszi vetések állapotán.

A néhány csapadékosabb nap jót tett ugyan a repcének is, de itt már előfordult az is, hogy kipusztultak a vetések. A sok év tapasztalata alapján optimálisan augusztus 20. és szeptember 10. között elvetett repcével azok a termelők jártak a legrosszabbul, akiknél az elmúlt hetekben esett annyi eső, hogy beinduljon a csírázás, de annyi nem, hogy a gyökér is elkezdhessen fejlődni, ezek a növények kiszáradtak. Egyes területeken az elpusztult repce aránya elérheti a 90 százalékot is – mondta Vancsura József.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a hétfő reggelre átvonult melegfront nagy területre kiterjedő és nagyobb mennyiségű, 2 és 30 milliméter közötti csapadékot hozott. A Dunántúlon több, a Tiszántúlon és Baranyában kevesebb volt az eső. A talaj 10 centiméternél mélyebb rétegei e két utóbbi tájegységen még nagyon szárazak.