A svájci IMD globális tehetségindexében öt helyet lépett előre Magyarország. A magyar pozíció a beruházások és a fejlesztések terén a legjobb, a dolgozók motiváltságában és a munkaerő megtartásában azonban a sereghajtók között vagyunk, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő tekintetében pedig a legrosszabbul teljesítő ország lettünk.
Ötödik alkalommal jelent meg a lausanne-i IMD Versenyképesség-kutató Központ 63 ország humán vagyonának színvonalát, tehetségfejlesztő és -megőrző képességét elemző tanulmánya.
Az előző évhez képest Magyarország öt hellyel javította pozícióját, Csehország egy hellyel lépett előre, Lengyelország és Szlovákia egyaránt rontotta pozícióját. Az idei listát Svájc, Dánia, Norvégia és Ausztria vezeti. A kelet-közép-európai országok közül a legjobb helyezést Észtország (28. hely) és Szlovénia (30. hely) érte el. Csehország a 37., Lengyelország a 38., Magyarország a 49. és Szlovákia az 59. helyen található.
Az általános rangsort a kutatók három terület vizsgálatával állítják össze. Az első területen részletesen elemzik az úgynevezett humán fejlesztési és beruházási helyzetet, ezen belül az oktatásra fordított GDP-arányos összeget, a felnőttképzés és a szakképzés színvonalát. Ezen a területen a 41. helyen vagyunk. A második vizsgált területen a munkavállalók életkörülményeit, a béreket, az adókat, a környezeti biztonságot és általában az életminőséget elemzik.
Összességében ebben a csoportban azokat a tényezőket mérik, amelyek a munkavállalók motiválását, megtartását segítik. Ezen a területen az 59. helyre kerültünk.
Végül a harmadik területen a jövőre való felkészültséget veszik górcső alá a humán jellemzői szempontjából. Magyarország a legrosszabb, 59. helyezést éppen ezen, a jövőre való felkészültséget mérő területen érte el. Ennek keretében mérik például a rendelkezésre álló munkaerő várható változását, az oktatási rendszer egészének minőségét. Ezen belül rangsorolják a felsőoktatás színvonalát, a nyelvtudást, a matematika és a természettudományi tárgyak oktatási színvonalát, ebben az 53. hely a mienk.
A legkedvezőbb pozíciónk tehát a beruházás és a fejlesztés területén van, itt a 41. helyen állunk. Figyelemre érdemes, hogy 2017-hez képest mindhárom területen előbbre léptünk, legtöbbet – ötpozíciónyit – éppen a beruházási és a fejlesztési területen. De ezen a területen belül is van olyan mutató, amelyben a 63 ország között csak az 57. helyen szerénykedünk. Ez a felnőttképzés: 2017-ben a 25–64 éves korcsoportban a lakosság csupán 6,2 százaléka vett részt valamilyen továbbképzésben, míg az EU-s átlag 11,4 százalékos. Helyzetünk ráadásul még romlott is az előző évi 6,3 százalékos értékhez képest, miközben az EU-ban 0,6 százalékos volt a javulás az elmúlt egy évben.
Az abszolút legrosszabb pozíciónk a jövőre való felkészültség területén a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő tekintetében van – ebben a legutolsók lettünk a felmérés eredményei szerint.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy korunkban, amikor az új technológiák, különösképpen a robotika és a mesterséges intelligencia értő alkalmazása nem képzelhető el jól képzett és motivált szakemberek nélkül, nagyon fontos, hogy mit tesznek a kormányok és az üzleti szektor a szakembergárda biztosításáért. Arturo Bris, a központ igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiváló szakembergárda megteremtése csak komoly oktatási beruházásokkal képzelhető el. De még ez sem elég. Az életminőséget is javítani kell, hiszen a jól felkészült munkavállalókat nem kizárólag jó bérekkel, hanem vonzó környezettel, például közbiztonsággal, a kulturális élet sokszínűségével, valamint a környezet állapotával, a tiszta levegővel lehet tartósan megtartani.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
