2030-ra tele lesz az ország gyorsforgalmi utakkal

A miniszter hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A közutak építésének, korszerűsítésének minden esetben a gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását, és alapvetően a munkahelyteremtést kell támogatnia. Kifejtette, a kormány fejlesztési terveinek alapvető stratégiai célja a minőségi közúthálózat hiányzó elemeinek pótlása.

Azon dolgozunk, hogy az autópályákat és az autóutakat lehetőség szerint minél nagyobb számban és minél előbb elvezessük az országhatárokig. Továbbá négysávos összeköttetésekkel kapcsoljuk be a gyorsforgalmi hálózatba a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városokat

– tette hozzá.

Az északi elkerülő most elkészült szakaszával kialakult a teljes körgyűrű, amellyel a kecskemétiek hetente 2500 áthaladó teherautó lég- és zajszennyezésétől mentesülnek – mondta Palkovics László.

A miniszter szerint, a jelenleg is zajló és még várható fejlesztésekkel új lendületet kaphat a megyeszékhely gazdasági, ipari, innovációs, felsőoktatási, idegenforgalmi és számos egyéb területen mutatkozó jelentős erősödése. Mint mondta,

elképzelhető, hogy a Dunától keletre Kecskemét lesz az első hazai nagyváros, amely észak-déli, és egyben kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolattal is rendelkezik majd.

Az M5-ös autópálya már évtizedek óta az autósok rendelkezésére áll Budapest és Szeged irányába. Keleti irányban az M44 biztosít majd magas színvonalú összeköttetést. A békéscsabai gyorsforgalmi kapcsolatot megteremtő autóút két távolabbi szakaszán már jelenleg is dolgoznak a kivitelezők. Nyugati irányban folyamatban van az M8 gyorsforgalmi út előkészítése, ami a jövőben összeköti majd az M7-es autópályát Dunaújvároson keresztül Kecskeméttel. Az építkezéssel 2022 után összeköttetés jön létre – a főváros érintése nélkül – az M7-es, az M6-os és az M5-ös autópálya között.

Az új sztrádakapcsolat rövidebb idő alatt, alacsonyabb költséggel megtehető utat jelent majd a Dél-Alföld és a Balaton térsége között. A tervezett szakaszok fontos mérföldkövei lesznek a Graz-Klagenfurt térségéből induló Körmenden, Veszprémen, Dunaújvároson át Kecskemétig, majd két ágban Egerig és Békéscsabáig folytatódó M8 tengely építésének – sorolta Palkovics László.

Hangsúlyozta, a következő években Magyarország szintet lép a gyorsforgalmi hálózat fejlettségében, hiszen mint mondta,

a közlekedéspolitika fő víziója, hogy 2030-ra az ország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos útszakasz.

E törekvés megvalósítása is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország az elkövetkező időszakban Európa öt leginkább élhető országa közé tartozzon – tette hozzá.

Juhász Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) útfejlesztési igazgatóhelyettese a beruházásról elmondta: a 445-ös út tervezése 2006-ban kezdődött, majd a 2009-ben megszerzett építési engedélyeket követően az 5-ös főúttól a 44-es útig terjedő, 10,3 kilométer hosszú szakaszát 2015 augusztusában adták át. Kifejtette, a most elkészült 3,3 kilométeres szakasz 2016 decemberében megkezdett munkálatai során a kétszer egysávos út mellett négy körforgalom, az elkerülő út és az M5-ös autópálya kereszteződésében egy csomópont, pihenő, valamint az autópálya felett egy 58 méteres híd is épült.

Salacz László (Fidesz) Bács-Kiskun megye 1. számú választókörzetének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: Kecskemét utóbbi másfél évtizedben tapasztalható dinamikus fejlődése összefüggésben van regionális vezető szerepével. A város térségi, gazdasági és közigazgatási pozíciója tovább erősödött. A megyeszékhely és a kormány együttműködésére jó példa a Modern városok program, hiszen Kecskemét részben úttörő vállalkozásokhoz, részben a helyi adottságoknak megfelelő fejlesztésekhez kért támogatást az országtól. A kapott javakkal azonban

jól kell sáfárkodni, hiszen ilyen mértékű forrás többé nem áll rendelkezésre, így ebből kell megvalósítani a jövőbeli fejlődés tartópilléreit

– fogalmazott a képviselő.