Holdingban Mészáros Lőrinc agrárcégei

Talentis Agro Holding néven jön létre az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konszernje. Mi indokolta

a holdingosítást?

A Mészáros-csoport stratégiai ágazatként tekint az agráriumra és az élelmiszeriparra, amelyben számos érdekeltséggel rendelkezik. A jelentős mezőgazdasági termelőkapacitások és üzemméret miatt indokolttá vált, hogy a vállalatirányítás ne cégenként, külön egységekben gondolkodva tekintsen ezekre a társaságokra. A hatékonyság- és üzletieredmény-növelés érdekében a cégek közötti szinergiákra épülő struktúrát hozunk létre, a szakmai irányítás központosításával pedig egységes fejlődési irányt és stratégiát jelölhetünk ki a konszernen belül működő cégeknek.

Hová helyezik magukat a magyar élelmiszer-gazdaságon belül?

Van olyan cégcsoport Magyarországon, amelynek termelési értéke lényegesen magasabb a miénknél, elsősorban az élelmiszeripari kapacitások miatt, mi viszont egyelőre alapanyag-termelők vagyunk. A mezőgazdaság kategóriában az általunk művelt szántóföldek nagysága alapján valahol az elsők között állunk.

A holding része lesz a nemrég Mészáros Lőrinc tulajdonába került Mezort Zrt. is?

A konszern többlépéses eljárásban teljesedik majd ki. Ennek az első állomásánál járunk azzal, hogy elindítottuk a Cégközlönyben a közzétételi folyamatot a kilenc társaság együttműködési szándékáról, a tervezett elismert vállalatcsoportba szervezéséről. A Mezort és leányvállalatai ma még nem részei ennek a csoportnak, de szándékunkban áll, hogy következő lépésként majd ezeket a társaságokat is integráljuk.

Mekkora területen gazdálkodnak majd, milyen bevételekkel működhet a kibővülő Talentis Agro Holding?

A vállalatcsoport a jelenlegi formájában nagyjából 13 ezer hektáron gazdálkodik. Terveink szerint a teljes folyamat végén – a Mezort leányvállalataival létrejövő struktúrában – valamivel több, mint 36 ezer hektár mezőgazdasági területet művelünk majd, amelynek a túlnyomó része szántóföld. A vállalatcsoport méretét jól illusztrálja, hogy a Mezorttal együtt számított árbevételünk tavaly megközelítette volna a 22 milliárd forintot, a foglalkoztatotti létszám pedig az idénymunkásokkal együtt meghaladta a 2200 főt.

Mely üzletágakban erősek?

A klasszikus agrártermelő cégek kerültek a holdingba, a szántóföldi növénytermesztés mellett kiemelkedő a szarvasmarha- és a sertéságazat, valamint az árutojás-termelés. Ezek mellett jelentősek a borászati és az agrárturizmushoz szorosan kapcsolódó vadgazdálkodási és vadászati turizmussal foglalkozó társaságaink, továbbá a malomipar. De nem lenne észszerű, ha egy ekkora alapanyag-termelő volumenre a későbbiekben nem épülnének rá feldolgozókapacitások. Ennek kialakítása középtávú stratégiai célunk. A későbbiekben pedig a külpiacokat is szeretnénk megcélozni félkész vagy késztermékekkel. Ezenkívül vannak egyéb együttműködési lehetőségek a mezőgazdaságitermék-feldolgozás területén, amelyeket az azonos tulajdonosi érdekkörnek köszönhetően szintén ki fogunk használni. A tiszapüspöki kukorica- és a visontai búzafeldolgozó üzemmel is szoros stratégiai együttműködést kívánunk kialakítani.

Mikor várható, hogy a holdingon belüli cégeknél is feldolgozókapacitások épülnek?

Vizsgáljuk, mely területeken elképzelhetők az ilyen fejlesztések, és a jövő évben meghozzuk majd azokat a stratégiai döntéseket is, amelyek alapján megindulhatnak ezek a beruházások. Négy-öt lábra támaszkodhatunk olyan húzóágazatokban, amelyek már működnek a vállalatcsoporton belül.

Nagyobb szerepet terveznek játszani

a környékbeli kisebb termelők integrálásában, és várhatóan pályáznak mintagazdasági státuszra?

A nagyobb társaságaink már most is régiós agrárközpontként működnek, és szinte minden agrárvállalkozásunknál megjelennek a térségi szereplők beszállítóként vagy a bérmunkával. Ezeket az együttműködéseket mindig a helyi hagyományok formálták, jellemzően bizalmi alapú, évtizedes kapcsolatok. Az ilyen kötelékeket természetesen szeretnénk megtartani, de a stratégiánknak nem része további integrációs központok létrehozása, ahogyan a mintagazdasági státusz megszerzése sem.

Említette, hogy ekkora méretnél a hazai értékesítési lehetőségeken túl már a külpiacokra is figyelniük kell. Mely piacokról lenne szó?

Vannak olyan területek, amelyekben már képesek vagyunk külföldön is megmutatni magunkat, de ahhoz, hogy ezek meghatározó tételként jelenjenek meg, komolyabb felkészülés, volumen és kiegyensúlyozott minőség szükséges. Erre a Dereszla Pincészet jó példa, hiszen Japánban és az Egyesült Államokban is helytállnak a borai. Más termékköröknél pedig az adottságunk megvan, de először a feldolgozási lehetőségeket kell megteremtenünk.

Nem jelent problémát, hogy az állami földárveréseken a Mezort által bérelt területek egy része új tulajdonoshoz került?

Az árveréseken a Mezort által használt földek kisebb hányada került új tulajdonoshoz. Vannak vitás ügyek emiatt, de hisszük, hogy a fennálló szerződéseink jogilag megalapozottak, és ennek megfelelően képviseljük az érdekeinket. A bérleti szerződéseink 2051-ig érvényesek, és rendelkezésünkre áll az a termelési alap, amely a stratégiai gondolkodáshoz szükséges. Egyébként a csoportunk területeinek mintegy 90 százaléka bérelt, ez azonban a földhasználat és a földtulajdon szétválása miatt manapság egyáltalán nem kuriózum a magyar mezőgazdaságban.

Milyen beruházásokat terveznek?

Azoknál a tagvállalatoknál, amelyeknél az elmúlt évtizedekben elmaradtak a technológiai fejlesztések, a következő két-három évben már precíziós gazdálkodásra képes eszközöket és rendszereket kell munkába állítanunk. Méghozzá cégcsoportszinten egységesen, standardizált megoldásokkal. A magyar mezőgazdaság szempontjából fontos másik beruházási cél az öntözésfejlesztés, amelyre viszont igaz, hogy nagyon sok kultúra esetében nem gazdaságos. A magasabb hozzáadott értékű termékeknél, mint például a csemegekukoricánál vagy a szójánál viszont már észszerű lehet, több társaságunknál zajlik is öntözésfejlesztési beruházás.

Ha öt év múlva megkérdeznénk, hol tart

a cégcsoport, mivel lenne elégedett?

Víziónk szerint addigra négy-öt olyan meghatározó üzletággal rendelkezünk majd, amelyhez kapcsolódik feldolgozókapacitás is, és a piaci részesedésünket ezekben az ágazatokban elkezdjük jelentősebben növelni. Úgy tervezzük, hogy akkorra a nagyobb volumenű piacra lépés küszöbén állunk, és már a külpiacokon is megjelenünk. Ami a szervezettséget illeti, szeretnénk elérni, hogy ha egy dolgozónknak bármelyik másik cégünknél kellene ellátni a saját munkakörét, azt zökkenőmentesen tehesse. Ha ezeket a célokat elértük, úgy gondolom, elégedettek lehetünk.

Névjegy

Dr. Csák Gyula agrármérnökként diplomázott

a Debreceni Egyetem Főiskolai Karán. Tanulmányait követően több vállalatnál dolgozott, többek között egy évtizeden át vezérigazgatóként irányította az Alföldvíz Zrt.-t. A szakember az elmúlt években a muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. és a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt. igazgatói pozícióját töltötte be.

Búzakalász 66 Felcsút Kft., Aranykorona Zrt., Hidasháti Zrt., Agrosystem Zrt., Aranka Malom Kft., Kunhalom Agrária Kft., Vért Vadászati Kft., Canter Borház Kft., Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft.