Ezúttal is kamattartással számolnak a befektetők
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sokáig a laza monetáris politika szükségessége mellett állt ki, az elmúlt hónapokban azonban az inflációs kockázatok emelkedésével párhuzamosan fokozatosan változtatott a kommunikációján. A növekedés támogatása helyett egyre inkább előtérbe került az inflációs folyamatok fontosságának hangsúlyozása. Jóllehet, az utóbbi hónapokban az energiaárak mérséklődésével párhuzamosan az infláció fokozatosan csökkent, ám az MNB által figyelt adószűrt maginfláció még mindig magas, 2,9 százalékon áll. Nagy Márton, az MNB alelnöke ezzel kapcsolatban egy hó közepi bécsi konferencián elmondta, hogy ha a mutató értéke eléri a 3 százalékot, elkezdődhet a monetáris szigorítás, ami első körben az FX-swap-állományok csökkentését hozná. Az alelnök szerint erre akár a következő hónapokban sor kerülhet. Nagy szavaira forinterősödési hullám indult, az euróval szemben a kurzus szűk két hét alatt a 323,5 forintos szintről 317,6-re süllyedt.
Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint a jegybank megváltozott kommunikációja nem ígér érdemi elmozdulást a korábbiakhoz képest. Az MNB korábban azt kommunikálta, hogy 2019 közepétől elindulhat egy óvatos, lassú kamatemelés. Ez az időpont akkor módosulhat, ha az inflációs kockázatok emelkednek. A mostani, megváltozott kommunikáció lényegében ennek az esetnek a realizálódása. Előretekintve a legfontosabb kérdés, hogy az MNB milyen mértékű és lefutású szigorításon gondolkodik. Az eddigi tapasztalatok szerint van rá esély, hogy a szigorítás csak megfontolt ütemben fog történni. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanácsnak nem lesz oka változtatni a 0,9 százalékon beragadt irányadó rátán.
Ahogyan az sem várható, hogy a lényegesen nagyobb figyelemmel követett dollárkamat újabb emeléséről dönt kedd–szerdai ülésén a jegybanki szerepkört betöltő Federal Reserve nyílt piaci bizottsága, vagyis a ráta marad a 2,25–2,50 százalékos sávban. Erre egyébként már korábban is tett utalást a jegybank, okként az amerikai–kínai kereskedelmi háború eszkalálódását, valamint a lassuló amerikai növekedést jelölte meg. Bár az USA-ban a munkaerőpiaci kondíciók feszesek, és a maginfláció hosszú hónapok óta stabilan 2 százalék felett tartózkodik, egyre több konjunktúraadat utal a gazdasági növekedés lassulására. Ráadásul a több mint egy hónapig elhúzódó, pénteken két hétre átmenetileg felfüggesztett kormányzati leállás miatt több fontos amerikai adatot nem tettek közzé, ami megnehezítheti a jegybank számára a tisztánlátást. A fentieken túl pénteken fontos munkaerőpiaci adatok is érkeznek.
A makroadatok közül a negyedik negyedéves euróövezeti GDP csütörtöki publikálása hozhat némi izgalmat. Az euróövezetben 2018 elejétől fokozatosan lassul a növekedés: a 2017. évi 2,5 százalékos évesített ütemről 2018 első felében 1,6 százalékra, majd a harmadik negyedévben 1 százalék alá süllyedt. A várakozások szerint a negyedik negyedévben is a harmadik negyedévi 0,2 százalékon stagnálhatott a növekedés, így az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékra lassulhatott a GDP bővülése. Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a lassulás részben átmeneti okokra vezethető vissza, mára az Európai Központi Bank is elismerte, hogy tartós tényezők állhatnak mögötte, mi több, a legutóbbi beszerzésimenedzser-indexek is rosszabbul alakultak a vártnál. Az egyes országok adataira is érdemes lesz figyelni, Olaszországban például az előző negyedévhez hasonlóan csökkenhetett a bruttó hazai össztermék – húzza alá Módos Dániel.
