Májusig maradhatnak a magas zöldségárak

A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent, ezek eredője a termelői árak 4,4 százalékos emelkedése – közölte a KSH. A gabonafélék ára az előző havihoz hasonló mértékben, 13,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búzáé 21,5, a kukoricáé 6 százalékkal. Az élő állatok felvásárlási árában 1,3 százalékos visszaesés tapasztalható a 2017. novemberi adatokhoz képest, ezen belül a sertés ára 4,5, a vágómarháé 2,6 százalékkal mérséklődött, de a baromfié 1 százalékkal, a vágójuhé pedig 5,3 százalékkal nőtt egy év alatt. Az állati termékek felvásárlási ára 6,6 százalékkal csökkent. A tejért 3, a tojásért 17,5 százalékkal adtak kevesebbet a felvásárlók no­vemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A legnagyobb mozgás a kertészeti termékek piacán volt: a gyümölcsök ára 27,1 százalékkal mérséklődött, a zöldségfélék 37,9 százalékkal drágultak. „A 2018-as árakat úgy érdemes vizsgálni, ha visszaemlékszünk arra, hogy 2017-ben Európában nagy fagykár volt, és a legtöbb gyümölcsféle – kivéve az őszibarackot és a kajszit – elfagyott. A kevés termés pedig drágulást okozott, vagyis a viszonyítási alapul szolgáló 2017. novemberi árak lényegesen magasabbak voltak az általában megszokottaknál” – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Tavaly tavasszal viszont a fagyok elmaradtak, és a legtöbb gyümölcsféléből rekordtermést szüreteltek Európában.

Nálunk csak a kajszi- és az őszibarack szenvedett fagykárt február végén és március elején, és bár itt volt is némi áremelkedés, az import kordában tudta tartani az árakat, mivel Európában jó volt a termés. A cseresznyénél az európai rekordtermés gátolta az exportot, mert a magyar termés jelentős részének épp kontinensünk a felvevőpiaca, ráadásul az éréskori esők minőségi problémákat is okoztak. A tavalyi 80-85 ezer tonna meggytermés kiemelkedő, de a jelentős európai meggytermesztő országokban szintén sok termett, ezért az árak nyomottak voltak. A magyar termelés 70-75 százaléka konzervmeggyként értékesül, a feldolgozásnál pedig nehézséget okozott, hogy a különböző fajták érése egymásra torlódott. A hét-nyolc hetes feldolgozási szezon négy-öt hétre szűkült, emiatt kapacitásgondok is adódtak, sok meggy a fákon maradt – mondta Ledó Ferenc. A legnagyobb probléma az almaterméssel volt, itt 42,8 százalékos éves árcsökkenést mért a KSH, a szezon kezdetekor a termelők tüntettek is a léalmaüzemek átvételi árai ellen.

A zöldségfélékre általában a drágulás volt jellemző, az egy év alatt végbement áremelkedés 37,9 százalékot tett ki. A hagymafélék, a gyökérzöldségek és a káposztafélék a kényszerű késői vetés és a rossz kelés miatt 20-30 százalékkal kevesebb termést hoztak, és mivel a termés Európában is gyenge volt, az importáru sem tudta lenyomni az árakat. Ledó Ferenc valószínűnek tartja, hogy a magas árszint májusig, az új termények megjelenéséig megmarad. A FruitVeB elnöke szerint érdemes lenne hosszabb, húsz-harminc éves távlatban vizsgálni az árak alakulását, de nemcsak önmagukban, hanem más termékekhez, például a kenyérhez vagy a fagylalthoz viszonyítva, és ezeket az értékeket arányosítani például a minimálbérhez. Így kimutatható lenne, hogy a zöldség és a gyümölcs kevésbé drágult. Az áremelkedés mértékénél azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magas áfatartalom jobban megemeli a fogyasztói árakat is.