Tovább bővült a távhőpiac
Már a 35 millió terajoule-t ostromolta a Magyarországon előállított távhő mennyisége 2017-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalója szerint. A bővüléshez majdnem minden energiahordozó-típus hozzájárult, összesen mintegy 66 terajoule-nyi energiahordozóra volt szükségük a távhőtermelőknek. A legnagyobb, 70,9 százalékos súlya továbbra is a földgáznak volt, amelyből a hőtermelők 46,7 terajoule-t vásároltak az előző évi 44,1 után. A gáz használatával egyébként már évek óta jól járnak, ugyanis míg 2014-ben egy gigajoule hő előállításához 3429 forintért kellett gázt vásárolniuk, azóta egyre kevesebbért, 2017-ben már csak 2441 forintért. Magyarországnál még nagyobb mértékben támaszkodnak a gázra az olaszországi távhőtermelők, a merőben eltérő adottságokkal rendelkező Dániában, Finnországban és Svédországban a megújulókra jutott magas arány, sorrendben 48,6, 42,2 és 63 százalék.
A megújulók magyarországi súlya 21,5 százalék volt a távhőtermelésben. A második legfontosabb távhőforrás a biomassza volt, ebből 11,7 terajoule-nyit vásároltak az erőműveknek, kommunális hulladékból pedig 3 terajoule-nyit. Kiemelendő a geotermikus energia 2,4 terajoule-ja is, hiszen ezzel az energiahordozóval 2016-ban még 2,2, 2015-ben pedig csak 1,5 terajoule hőt állítottak elő. A föld hőjéből a legtöbbet Miskolcon használnak távfűtésre, ennek nagysága 60,3 megawatt. Ötven megawattal a második legnagyobb Győr, és még tíz másik város szerepel azon a térképen, amelyen a MEKH a geotermikus energiával is fűtött városokat tüntette fel.
Érdekesen alakult eközben a szén szerepe is, abból ugyanis több mint 1 terajoule-t használtak a távhőtermelők, bő 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A termelők évről évre maguk is vásárolnak hőt továbbértékesítésre. A MEKH összeállítása szerint 2014 óta e téren is töretlen volt az árcsökkenés: a gigajoule-ra vetített 2929 forintos kiinduló árat a vizsgált időszak végén már csak 2556 forintos követte.
A távhő 2017-ben 101 szolgáltatón keresztül jutott el a végfelhasználókhoz, ez a szám eggyel volt kisebb, mint az előző három évben. A szolgáltatók együtt 28,7 terajoule-nyi hőt adtak el, míg 2014-ben még csak 23,2 terajoule-t. A piac háromnegyede a lakosságé, a negyede pedig az ipari, a kereskedelmi és az intézményi felhasználóké. A szolgáltatók által vásárolt hő fajlagos ára és az átlagos hődíj is tovább csökkent.
A magyarországi lakások 16,89 százalékában volt távfűtés 2017-ben a KSH adatai szerint, a szolgáltatásra mintegy 657,9 ezer háztartás fizetett elő. Ez néhány százzal nagyobb érték az egy évvel korábbinál, és 2013-ig visszamenőleg (ameddig a MEKH feltüntette az adatokat) folyamatos a bővülés. A távhővel fűtött lakások aránya az észak-dunántúli térségben volt a legmagasabb, 28,74 százalékos, és a Dél-Alföldön a legalacsonyabb, 10,40 százalékos.
Az egyéb díjfizetők 19,8 ezres száma is egy többéves növekedés utolsó értéke, de itt a 2013-as adat nagyobb a mostaninál: 20,1 ezer.
A hazai távhőszakmában több mint 5100-an dolgoztak 2017 végén, ebből csaknem háromezren a termelésben, a többiek a szolgáltatásban.
