Tovább kell csiszolni az Európai Unió élelmiszer-biztonsági rendszerét

Bár a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Emiatt az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák – állítja új jelentésében az Európai Számvevőszék.

A jelentés leírja, hogy az uniós élelmiszer-biztonsági politika célja az emberi élet és egészség magas szintű védelmének garantálása és a polgárok védelme az élelmiszerekben előforduló háromféle – a fizikai, a biológiai és a vegyi anyagok jelentette – veszélytől. A számvevők ellenőrzése az utóbbira helyezte a hangsúlyt.

A jelentés megállapításai szerint az uniós élelmiszer-biztonsági modellt világszerte elismerik, ám a számvevők úgy vélik, az élelmiszerekben, takarmányokban, növényekben és élő állatokban jelen lévő vegyi anyagokra irányadó uniós jogi keret továbbra is befejezetlen, és még nem érte el azt a végrehajtási szintet, amelyet az élelmiszer-termelésre vonatkozó uniós jogszabályok előirányoztak. Ezen túlmenően az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), amely tudományos tanácsadást nyújt az európai szakpolitikai döntéshozatalhoz, a vegyi anyagokkal kapcsolatos munkája terén lemaradásokkal küzd.

Kritikaként fogalmazták meg, hogy az egyes tagállamok ellenőrzései gyakrabban irányulnak a vegyi anyagok bizonyos csoportjaira, a jogi keret pedig annyira terjedelmes, hogy a hatóságok nehezen tudják egyedül ellátni a rájuk háruló összes feladatot. A számvevők szerint a hatóságok által végzett ellenőrzések az összes elvégzett ellenőrzésnek csak kis részarányát adhatják, és az uniós modell csak akkor maradhat hiteles, ha a hatósági és a magánszektorbeli ellenőrzési rendszerek kiegészítik egymást. A két rendszer közötti szinergiák feltárása azonban csak mostanában kezdődött meg.

Az unió bizonyos növényvédő szerek használatát veszélyességi kritériumok alapján korlátozta. A számvevők azonban felhívják a figyelmet: egyes növényvédőszer-maradványok ennek ellenére elfogadhatónak minősülhetnek az EU-ba importált termékekben, ha kockázatértékelés kimutatta, hogy nem veszélyesek a fogyasztókra. Megállapították továbbá: korlátozza az ellenőrzési rendszer működését, hogy a tagállamok nehezen tudják meghatározni, milyen jellegű végrehajtási intézkedéseket hoznak szabálytalanság esetén.