Közeledik a május 23. és 26. közötti európai parlamenti választás, amelyen az euroszkeptikus pártok jelentős előretörése várható, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations) szerint ezek a szervezetek megszerezhetik a képviselői helyek harmadát is.
A kutatóintézet úgy véli, hogy középtávon a változás meghatározná az európai politikát, minőségi változásokat okozna az egész EU-ban, és megbéníthatja a döntéshozatalt. Az EU kereskedelmi kapcsolatai lehet az egyik olyan terület, ahol az euroszkeptikusok konszenzusra juthatnak, és megakadályozhatják a kompromisszumokat. Az Európai Parlamentnek (EP) szinte minden nemzetközi megállapodást illetően vétójoga van, az erejét már fitogtatta a Dél-Koreával és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezménynél, és várhatóan kulcsszerepet játszik majd az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalásokon is. Az EP emellett megkerülhetetlen a költségvetési kérdésekben is, a 2021–2027-es büdzsé elfogadása lesz az egyik első és legfontosabb feladata.
Nem minden szakértő szkeptikus azonban a kilátásokat illetően. A PIMCO amerikai befektetéskezelő elemzése szerint az EU-ellenes pártok aligha alakítanak majd egységes frontot, mivel ideológiailag megosztottak, a szélsőbaltól a szélsőjobbig felölelik a politikai spektrumot, és egymástól teljesen eltérően képzelik el Európa jövőjét. Ráadásul a kulcsfontosságú döntésekhez az EP-n kívül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jóváhagyása is szükséges, és a tanács szükséghelyzetben kormányközi alapon is határozhat. A PIMCO éppen emiatt nem is változtatta meg jelentősen a véleményét az európai befektetési kilátásokra vonatkozóan, az euroszkeptikusok esetleges előretörését csupán mellékes negatív faktornak tekinti, amely nem hoz gyökeres változást. Rövid távon azonban okozhat némi idegességet a piacokon, mert a kampány miatt például Olaszországban az Északi Liga és az Öt Csillag Mozgalom előállhat újabb agresszív fiskális javaslatokkal.
A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha az Egyesült Királyság rákényszerül, hogy a március 29-i kilépési határidő elhalasztását kérje. A három hónapos csúszás elméletileg elfogadható a maradó 27 tagállamnak, mert nem okozna zavart a választáson. Ennél hosszabb haladék azonban már több szempontból is valóságos logisztikai és politikai rémálom lenne Brüsszel számára. Egyrészt az EP létszámát a brit kilépés miatt már csökkentették a korábbi 751-ről 701-re, és az Egyesült Királyság 73 képviselői helyéből 27-et hosszú alkudozás eredményeképpen szétosztottak a maradó tagállamok között. Az osztozkodás nem arányosan történt:
tizenhárom tagállam – köztük Magyarország – nem kapott semmit. A konszenzusra épülő uniós döntéshozó mechanizmus miatt az eredeti állapotot nem lehetne egyetlen tollvonással visszaállítani, és több tagállam már jelezte, hogy nem adja vissza önként a most kapott képviselői helyeket.
Nagy az ellenállás Európában azzal szemben is, hogy brit EP-képviselők részt vegyenek a következő hétéves költségvetés jóváhagyásában, ha az ország hamarosan elhagyja az uniót. Az európai hangulatot valószínűleg tökéletesen összefoglalta Guy Verhostadt, az EP Brexit-ügyi főtárgyalója. „Akár lesz kilépési megállapodás, akár nem, azt semmiképpen nem fogjuk megengedni, hogy a brit politikai káoszt ismét importálják az európai politikába.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
