Erős magyar gazdaság és javuló életminőség a cél
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavalyi 180 pontos versenyképességi javaslatcsomag után rövidesen egy komplett versenyképességi programot tervez bemutatni – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza a Világgazdaság Versenyképesség – magasabb fordulatszámon című konferenciáján. Úgy véli, nehéz kitörni a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ezen a téren csak Ausztria, Finnország, Írország, Szingapúr, Japán és Dél-Korea járt sikerrel. Rendkívül heterogén csoportól van szó, nincs is egységes recept, de azért vannak közös jellemzők. Ilyen a termelékenység, a technológia, a hatékonyság, a népesség növekedése és a belső megtakarítások. Kiemelte, hogy fenntarthatóság szempontjából nagyon fontosak a belső piacok, valamint az egészséges és biztonságos finanszírozás. Az elmúlt időszakban Magyarországon jelentősen nőtt a foglalkoztatás, de vannak még versenyképességi tartalékok, a termelékenység terén van még tennivaló.
A cél a javuló életminőség és egy erős Magyarország – hangsúlyozta Palotai Dániel. Az előbbi érdekében megfelelő fizetéseket kell adni a dolgozóknak, magas színvonalú egészségügyet és versenyképes oktatást kell teremteni. Az ország erősödéséhez pedig stabil államháztartásra, biztonságra, hatékony kormányzásra, kiegyensúlyozott energiamixre, erős hazai vállalatokra és középosztályra van szükség. A jegybank ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a kkv-k termelékenysége csupán a harmada a nagyvállalatokénak. A pénzügyi közvetítőrendszer szintén kulcsfontosságú terület, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon még mindig nehéz hozzáférni a banki hitelekhez, és az egyik legköltségesebb Európában. A munkaerő terén az lehet a következő cél, hogy a csaknem teljes foglalkoztatás hosszú távon fennmaradjon, és kiegyenlítődjenek az egyes hazai régiók közti különbségek.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, Csath Magdolna arról beszélt előadásában, hogy nagyon gyors fejlődést érhet el egy gazdaság, ha támogatja a közvetlen tőkebefektetéseket, ám ennek van határa: egy ponton túl ugyanis maga a gazdasági szerkezet gátolja a fejlődést. Éppen ezért a közgazdászprofesszor szerint az ipari alapú gazdaságról a tudásalapúra kell továbblépni, szerinte a cél az, hogy a Made in Hungary szakaszból lépjen át az ország az Invented in Hungary szakaszba.
Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint nem lehet mindenben a gazdaságpolitikára hagyatkozni, elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk saját versenyképességükről. Úgy véli, egy-egy intézkedés korlátozottan hathat a vállalatok versenyképességére, de egy támogató környezet sem tesz automatikusan sikeressé egy vállalkozást. Kiemelte, hogy ha egy cég vagy ágazat csak állami segítséggel marad a piacon, az nem versenyképes szereplőket eredményez, hanem csak a rossz szerkezetet konzerválja, ami hosszú távon gyengíti az adott országot.
