Hat nyomós érv a jegybanki arany mellett
Tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az aranytartalék helyreállítása és hazaszállítása mellett döntött. A jegybank első lépésben a már birtokában lévő 3 tonnányi aranytartalékot szállította haza 2018 elején, majd a monetáris tanács az aranytartalék megtízszerezéséről döntött, ami ősszel valósult meg. Utolsó lépésként pedig az újonnan vásárolt készleteket szállították haza – olvashatjuk az MNB Hatéves jelentésében. Ezzel lezárult az aranytartalék helyreállításának folyamata, Magyarország 31,5 tonnás aranytartaléka ismét itthon található. A magyar aranytartalék mértéke a megtízszerezést követően mind arányát tekintve, mind abszolút értelemben a nemzetközi rangsor középmezőnyébe került, megfelel az eurózónán kívüli régiós országok átlagának.
Az aranytartalék több, mint pénzügyi befektetés, a jegybank elsősorban nemzetstratégiai megfontolások alapján, hosszú távú, stabilizációs szempontokat figyelembe véve döntött az állomány növelése mellett. Az arany tartása válságos időszakokban különösen előnyös lehet más befektetési eszközökkel összevetett kedvező korrelációja miatt: a többi eszköz árának esésekor az arany felértékelődhet, ezzel stabilizálva a tartalékok teljes értékét. Összességében az aranytartalék korábbi – regionális és szélesebb nemzetközi összehasonlításban is –, kifejezetten alacsony szintjének növelése bizalomépítő hatású. Válság idején az arany jó diverzifikáló eszköz a pénzügyi piaci tartalékeszközök mellett, ami csökkenti az ország sérülékenységét és javítja a külső megítélését.
A jegybanki aranytartalék tartásának és növelésének számos előnye van. Az első, hogy az aranytartalék továbbra is használt tradicionális tartalék eszköz, a súlyos válságok elleni védvonal szerepét betöltő instrumentum. A második, hogy az arany a nemzetközi tartalék részeként diverzifikációs szerepet tölt be, csökkenti a tartalék koncentrációját, támogatva a tartalék pénzügyi kockázatainak szétterítését. Harmadik érv, hogy a fizikai arany mint befektetési forma esetében a jegybank válsághelyzetben sem szembesül hitelkockázattal. A negyedik, hogy az aranynak minden gazdasági környezetben van gazdaságstratégiai szerepe. Az aranytartalék tartásával, felhalmozásával a jegybank alkalmas az országgal szembeni bizalom erősítésére belföldön és külföldön egyaránt. Ötödször: a globális pénzügyi rendszer érdemi átalakulása, rendszerszintű válsága esetén az arany jelentősége újra megnőhet, az országok közötti kapcsolatokban ismét szerephez juthat, és nemzetstratégiai szempontból is kiemelten fontos lehet. Más jegybankok válságot követő időszakban megfigyelt aranyvásárlásai jól mutatják a nemzetközi trendek és a jegybanki stratégiai hozzáállás változását. A hatodik érv az aranytartalék növelése mellett az, hogy válsághelyzetben az arany árfolyama a potenciális menedékeszköz mivoltából következően emelkedhet, ami növeli a devizatartalékok értékét, így javíthatja a tartalékmegfelelést, valamint az ország ellenálló képességét a válságokkal és a piaci turbulenciákkal szemben.
