Jön a befektetési stratégia

A magyar gazdaság sikeres éveket tud maga mögött, ám még többet kell dolgozni, hogy az ország elérje céljait, „mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi évindító rendezvényén. A miniszterelnök 2030-ig tartó hatpontos csomagot ismertetett:

n A megadott időpontra az EU öt legélhetőbb országa közé kell kerülnünk.

n Az öt legversenyképesebb uniós tagállam között ott kell lennie Magyarországnak.

n A népesedés hanyatlását meg kell állítani.

n A Kárpát-medencét újjá kell építeni, az érintett országokkal.

n Meg kell teremteni az energiafüggetlenséget.

n Meg kell alkotni a külföldi befektetési stratégiát.

A miniszterelnök a két utóbbi pontot fejtette ki részletesebben: az energiafüggetlenséggel kapcsolatban szükségesnek tartja Paks II. megépítését és a napenergia-felhasználás fejlesztését, a gázpiaci függetlenséget pedig szerinte a Török Áramlat gázvezeték segítené. Egy új cső megépítésével elérhetjük az olasz LNG-terminált, így Magyarország függetlenítheti magát a lassú horvát LNG-programtól.

Orbán Viktor felkérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) egy külföldi befektetési stratégia kimunkálására, a magyar gazdaság növekedését hátráltja, hogy a külföldi cégek hazaviszik az itt megtermelt profitot. Magyarországnak is be kell szállnia a befektetési versenybe, a cégeinek pedig legalább annyi profitot kell hazahozniuk, amennyit innen a külföldiek elvisznek. Azon cégeknek kell forrást adni, amelyek hajlandók a környező országokban beruházni. A kormány célja, hogy 2030-ig a teljes közép-európai térség Bajorországtól Lengyelországon át Szerbiáig egységes gazdasági térséggé váljon.

A hatpontos programhoz a kormány négy eszközt rendel: a demog­­­­­­­­ráfiai problémák megoldásán az Emberi Erőforrások Minisztériuma dolgozik, a szakképzés átalakítása az innovációs miniszter feladata, Varga Mihály pénzügyminiszteré pedig az, hogy a magyar gazdaság megőrizze 2 százalékos növekedési többletét az unióval szemben, míg a külföldi befektetési stratégia részletein az MNB munkálkodik.

Varga: búcsú a kitettségtől

Varga Mihály szerint vannak még tartalékok a hazai gazdaságban, ezért nem irreális cél, hogy a magyar gazdaság fenntartsa a 2 százalékos növekedési előnyét az EU fejlett gazdaságaival szemben. 2022 végére az államadósságnak a GDP 60 százaléka alá kell csökkennie a tavalyi 70,9 százalékról. A kormány másik kiemelt célja, hogy a teljes magyar államadósságot a hazai lakossági piacról finanszírozzák, így teljesen felszámolható a külföldi kitettség, amely a legnagyobb kockázat egy ország számára.

Matolcsy: 330 lépés a célig

Az Ausztriához való felzárkózáshoz négy dologra van szükség: versenyképes adórendszerre, teljes foglalkoztatottságra, pénzügyi egyensúlyra és jó gazdasági teljesítményre – vezette fel a jegybank 330 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagját Matolcsy György, az MNB elnöke a rendezvényen. A strukturális reformokkal 2030-ra nyugati szomszédunk egy főre jutó jövedelmi szintjének 85 százalékát érhetjük el. Hat éve már megtörtént a növekedési fordulat, de most át kell állnunk az intenzív fejlődésre, amihez versenyképességi fordulatra van szükség.

A fenntartható felzárkózáshoz legalább 2 százalékpontos növekedési többlet kell Magyarországon az EU átlagához képest – fejtette ki. Ez tulajdonképpen paradigmaváltást feltételez a korábbiakhoz képest, mert már nem egy konkrét célt – a

4 százalékos növekedést – célozza meg, hanem a globális helyzethez viszonyítva fogalmazza meg az elvárásokat a gazdaságpolitikával szemben, figyelembe véve, hogy Magyarország egy kis, nyitott gazdaság. A tartós fejlődés egyéb feltételei között a jegybankelnök a reálkeresetek tíz év alatt történő megduplázását, a vállalati termelékenység évi 4-4,5 százalékos emelkedését, a legalább 23 százalékos beruházási rátát és a jelenleg 4 százalék alatti munkanélküliségi arány megtartását sorolta fel.

A korábbi versenyképességi javaslatokhoz képest meglepetést keltett, hogy a magyar államadósságot száz százalékban belföldről finanszíroznák. Ma a tartozás ötöde van külföldi kézben, ami jóval alacsonyabb arány a korábbinál. Az MNB elnöke szerint a kkv-szektor termelékenységének évi 7 százalékkal kellene nőnie, és tízezer magyar vállalkozás léphetne ki az exportpiacra. E célok beruházásokkal és a szolgáltatások kivitelének az erősítésével érhetők el. Az egy számjegyű szja ismét megjelent a javaslatok között, mert az adócsökkentéssel két legyet üthet egy csapásra a gazdaságpolitika: fiskális impulzust adhat a gazdaságnak, és a versenyképességen is javíthat. Ennek hátulütője, hogy az adóalap növekedése valószínűleg csak részben kompenzálja az adókulcs csökkenését, tehát átmenetileg alacsonyabb szja-bevétellel számolhat a költségvetés.

A munkanélküliséget minden megyében 6 százalék alá kellene csökkenteni, ezzel az ország elmaradottabb részeit zárkóztatnák fel Budapesthez. A demográfiai fordulatot az hozhatná el, ha évi 110 ezer gyermek születne (tavaly 90 ezer élve születés volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint), az egészségesen töltött várható élettartamot pedig 64 évre kellene feltornászni. Korábban kevésbé kapott hangsúlyt az állami kutatás-fejlesztési pénzek emelése, ezt GDP-arányosan 2 százalék fölé kellene emelni. A vállalatok adminisztrációs terheinek enyhítése és az infrastruktúra fejlesztése is bekerült a javaslatok közé. Matolcsy György felhívta a figyelmet, hogy a GDP-arányos hitelállomány megduplázásával önmagában 20 százalékkal emelkedhetne a GDP. A javaslatok indikátorairól, visszajelzéséről is beszélt Matolcsy György, aki hat-hat feltételt jelölt meg a jó életminőség és az erős Magyarország jelzéseként, amelyekkel a javaslatok hatásfokát mérni lehet.

Húsz adó megszüntetését ígéri a PM

Az állami kiadások csökkentése, a beruházások ösztönzése, a beruházási környezet erősítése és a munkatartalékok kiaknázása a versenyképesség záloga a magyar gazdaság számára – olvasható abban a kilencvenoldalas dokumentumban, amelyet a Pénzügyminisztérium (PM) és az innovációs tárca tegnap hozott nyilvánosságra. Az állami kiadások körében az oktatásra, az egészségügyre fordított kiadásokat emelnék, a bér jellegű kiadásokról viszont azt állapítják meg, hogy már most is magasak. Az adók számát negyven alá csökkentenék (most mintegy hatvan adónem van). Jelenleg a 15 legnagyobb adóból származik az adóbevételek 92 százaléka és a legfontosabb negyvenből a bevételek 99 százaléka – olvasható a tanulmányban. A várható lépések között

a munkavállalói járulékok összevonására, a járulékalapok egységesítésére lehet számítani, de a tervek között szerepel a kisadók megszüntetése és a gépjárművek adóztatásának konszolidációja is. Folytatódik az adóadminisztráció csökkentése, de a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a diákmunkát teljesen járulékmentessé tenné a PM.