Meglökte a gazdaságot az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2400 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a laza monetáris politikájának köszönhetően – mondta Matolcsy György jegybankelnök kedden a gazdasági bizottságban tartott beszámolójában. Az elmúlt hat év értékelése alapján az látszik, hogy 2013 óta GDP-arányosan mintegy 8,4 százalékot tesz ki az összes megtakarítás. A laza monetáris politika ugyanis lenyomta a magyar államkötvények kamatát, így GDP-arányosan tavaly 2 százalékot, idén pedig 2,1 százalékot spórolhat a magyar állam. Matolcsy György a beszámolójában hangoztatta: a kormány és a jegybank együttműködése segítette Magyarországot a 2008-as válságból való kilábalásban.

A 2013-tól megvalósuló jegybanki programok számos területen közvetlenül és közvetetten befolyásolták a makrogazdaság alakulását – olvashatjuk az MNB 2013–2019-es jelentésében. A monetáris politika az alacsonyabb kamatkörnyezettel és a célzott jegybanki intézkedésekkel hozzájárult a hazai makrogazdaság és a bankrendszer sérülékenységének csökkentéséhez is. A jegybank intézkedései érdemben támogatták az alacsony inflációs környezet megvalósulását, a gazdaság élénk növekedését. Az elmúlt hat év monetáris politikáját elsősorban az alapkamat csökkentése és az ezt követően jellemző alacsony kamatkörnyezet határozta meg: a jegybank hét százalékról historikus mélypontra, 0,9 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Mindez megakadályozta, hogy az infláció tartósan negatív tartományban alakuljon, ezzel sikerült elhárítani a deflációt. Az elmúlt években a megvalósult jegybanki lépések átlagosan csaknem másfél százalékponttal emelték az éves inflációt, így Magyarországon nem merült fel komoly veszélyként a deflációs kockázat. A 2014–2015-ben megfigyelt nulla körüli inflációt követően ismét visszafogottan emelkedtek az árak, a fogyasztói árindex 2018 átlagában az inflációs cél körül alakult.

A hagyományos és nem hagyományos jegybanki lépések érdemben és átfogóan támogatták a makrogazdaság növekedését – fejtik ki a hatéves jelentésben az MNB szakértői. Miután a tartósan alacsony kamatkörnyezet a gazdaságot általánosan, széles körben érintette, érdemben befolyásolta a gazdasági szereplők döntéseit. A kamatkondíciók tartós csökkentése a reálárfolyam leértékelődése következtében javította az ország versenyképességét és támogatta az exportot, másrészt a fogyasztás és a beruházási aktivitás élénkülésén keresztül növelte a belső keresletet. Emellett számos nem hagyományos eszközt is igénybe vett a jegybank: hitelezést és növekedést támogató programot indított, részt vett a devizahitelek forintosításában, elindította az Önfinanszírozási programot, megváltoztatta a monetáris eszköztárat, az irányadó eszközt átalakította, módosított a makroprudenciális szabályozáson, és más, nem konvencionális eszközöket is bevezetett. Ezek együttesen hozzájárultak a magasabb és kiszámíthatóbb gazdasági működéshez, a stabilitáshoz. A Növekedési hitelprogram (NHP) és a Növekedéstámogató program (NTP) célzottan javította a kkv-szektor forráshoz jutását, így 2013-tól erősödött a hitelezési és a beruházási aktivitás. A kamatcsökkentés és a jegybanki programok 2013–2018 között csaknem hat százalékkal járultak hozzá a GDP-növekedéshez. A vizsgált időszak elején a kamatcsökkentés és a programok közvetlen hatásai domináltak, az időszak második felében pedig a közvetett hatások erősödtek fel. A jegybanki intézkedések másodlagos hatásaként a kkv-piac helyreállása önmagában érdemben támogatta a növekedést.

A 2016 májusában bevezetett Bubor (budapesti bankközi kamatláb) reformjának eredményeként a referenciakamat elszakadt az alapkamattól, így a csökkenő rövid pénzpiaci hozamok tükröződtek a bankközi kamatokban is. A monetáris kondíciók lazítása a referenciakamatok csökkentésén keresztül hat a hitelkamatokra, mind az új kibocsátás, mind a már fennálló állomány tekintetében – amennyiben az utóbbi valamilyen referenciakamathoz kötött. A kamatcsökkentési ciklus során a magánszektor forinthiteleinek kamata átlagosan mintegy nyolc százalékponttal mérséklődött. A kamatcsökkentési ciklus kezdete óta eltelt több mint hat évben (2012 augusztusa és 2018 szeptembere között) az új lakáshiteleknél 9,3 százalékponttal esett a kamat, míg a meglévő állomány átlagos kamata 6,5 százalékponttal mérséklődött. A vállalati hiteleknél hat év alatt átlagosan 7,8 százalékponttal csökkent a kamat – hívja fel a figyelmet az MNB összegzése.