Szakemberhiány fékezi a növekedést

Az idén várhatóan még 10 százalék körül, jövőre azonban már csak 1 százalékkal bővülhet az építőipari termelés Magyarországon – közölte Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója egy szakmai tájékoztatón. Az ágazat közeljövőjét nagyban meghatározza a 2020-ig tartó uniós ciklus vége és a kedvezményes lakásáfa kifutása. Felidézte, hogy a 2004 utáni uniós tagoknak épület- és infrastruktúra-ellátottságban jelentős lemaradást kellett behozniuk, ezért építőiparuk gyorsabb növekedésre váltott, amit 2014–2015-től az uniós források megjelenése is generált. A keresletet a növekvő bérek, az alacsony kamatkörnyezet és – mint Magyarországon – a kormányzati intézkedések egyaránt élénkítették. A növekedés nem áll meg, de jóval szerényebb lesz. Az építőanyag-gyártói és a kivitelezői oldal egyetértett abban, hogy főként a szakemberhiány fékezi a növekedést. A külföldre vándorolt és az itthon maradt, de kiöregedett állományt mielőbb pótolni kell. Ehhez képest két éve 43, tavaly 23 diák végzett tetőfedőként, építményszigetelő-képzés pedig egyáltalán nincs. Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének ügyvezető igazgatója, Szalai Levente szerint a gyorstalpaló tanfolyamokkal a nappali rendszerű képzést nem lehet pótolni, de egyfajta mentőövet próbálnak biztosítani.

A több kontinensen piacvezető építőanyag-gyártó, a BMI Group magyarországi ügyvezető igazgatója, Miheller Gábor szerint a végfelhasználói oldal, azaz a vásárlók képzése is fontos, hogy ne csak az ár, hanem inkább a minőség alapján válasszanak, áldozzanak többet a tartós, minőségi anyagokra. Az ÉMSZ ügyvezetője nem titkolta, hogy a kivitelezői kapacitás hiánya miatt a piacon érvényesülni tudnak olyanok is, akiknek ott nem lenne helyük.