Több beruházás, magasabb árak
A bban, hogy az egyes megyeszékhelyeken mennyivel nőttek a lakóingatlanok árai az elmúlt években, jelentős a szerepük az iroda-, ipariingatlan- és oktatási beruházásoknak is – áll a Takarék Index most megjelent elemzésében. A már elkészült projektek többsége – írja az elemzés – a fővároson kívül a megyeszékhelyekhez volt köthető. A beruházási összegek 44 százaléka érintette ezeket a településeket. Az említett építőipari ágakba tartozó, 2014 és 2018 között befejezett projektek összértéke a megyeszékhelyeknél megközelítette a 880 milliárd forintot az Ibuild.info építőipari projektadatbázis szerint.
A fejlesztési volumenek azonban jelentős különbséget mutatnak a különböző megyeszékhelyek között. A befejezett beruházások értéke Győrben volt a legmagasabb. A város részesedése a mintegy 880 milliárd forintból 19 százalékos volt. A befejezett fejlesztések alapján a második helyen Debrecen állt 11 százalékos részesedéssel, majd Tatabánya, Szeged és Kecskemét következett 8,1–8,5 százalék közötti aránnyal. Az iroda-, szálloda- és ipari ingatlanokkal kapcsolatos, valamint lakás- és oktatás-kutatás-fejlesztési célú beruházások a megyeszékhelyek közül a legkisebb volumenben Salgótarjánban fejeződtek be a vizsgált időszakban, de Békéscsabának, Szekszárdnak, Szolnoknak és Kaposvárnak is 2 százalék alatt maradt a részesedése a megyeszékhelyek fejlesztési értékéből.
A Takarék Index szerint a nagyobb beruházások színhelyéül szolgáló városoknál a lakásárak emelkedése is jelentősebb volt. A befejezett beruházások összértéke alapján élen járó Győrben például 75 százalékkal drágultak a lakóingatlanok 2013-tól 2018-ig, Debrecenben 85 százalékkal, Tatabányán 115 százalékkal, Szegeden 77 százalékkal, Kecskeméten pedig 90 százalékkal. Ugyanakkor a lista alján található városok közül Salgótarjánban az emelkedés kevesebb mint 27 százalékos volt. Fontos azonban – emeli ki az elemzés –, hogy a beruházások volumene csak egy faktor, amely hatással van egy adott város lakáspiaci keresletére és így az áraira is, ám számos egyéb tényező befolyásolja a drágulás mértékét.
